Fendler Judit szerint csak az emberek érzik nagyon rossznak a hazai egészségügyet

Statisztikai adatok szerint Magyarország egészségügyi ellátórendszere jobban teljesít, mint amilyennek a lakosság látja, a fő gond inkább az ápolóhiány és a szűrővizsgálatok alacsony látogatottsága – erről beszélt többek között Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján. Szerinte a problémák orvoslására a gyógyszergyárak extra megadóztatása és a társadalombiztosítási hozzájárulás emelése is megoldást jelenthet.

A Telex beszámolója szerint Fendler megemlítette, hogy bár az alkoholfogyasztásunk nem tér el jelentősen a V4-országok átlagától, Magyarország számos más egészségmutatóban – például a dohányzás és az elhízás arányában – rosszabbul teljesít. „Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország – mondta a közgazdász és egészségügyi menedzser. „El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza.”

Fendler szerint az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján sem orvos-, sem nővérszámban nincs komoly elmaradás az uniós átlagtól, ám a gondozó-ápolók hiánya súlyos. „Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – tette hozzá.

A kancellár elmondta, Magyarország az OECD-átlag fölött áll az orvosi konzultációk számában, ami részben annak tudható be, hogy más országokban a szakdolgozók is végeznek orvosi feladatokat. „Ami még nagyon érdekes statisztika, és ez az Eurostattól van, hogy bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag” – jelentette ki. „A várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti.”

Fendler Judit szerint a CT- és MR-vizsgálatok száma sem mutat hiányt, jóllehet az országban kevés az eszköz. Ennek ellenére a magyar lakosság az egyik legelégedetlenebb az egészségügyi ellátással Európában. „Annak ellenére, hogy igen alacsony azok aránya, akik nem kapnak ellátást” – jegyezte meg.

Ezt Földesi Csenge, a Stada Hungary Kft. munkatársa is megerősítette. A Stada 22 országban végzett felmérése szerint Magyarország a legutolsó helyen áll abban, mennyire elégedett a lakosság az egészségügyi rendszerrel: miközben ez az arány Belgiumban 81 százalék, idehaza csupán 23. A bizalom is alacsony: a magyar válaszadók 28 százaléka hisz abban, hogy súlyos betegség esetén gondoskodik róla az egészségügyi rendszer. Ugyanígy sereghajtók vagyunk abban is, hányan gondolják, hogy mindenki egyenlően fér hozzá az ellátáshoz. A Telex cikke megjegyzi, a negatív tapasztalatokat a Direkt36 oknyomozása is alátámasztja.

Fendler Judit szerint az egészségügyi rendszer csupán 20 százalékban határozza meg a lakosság egészségi állapotát, a forrásokat inkább más tényezők javítására kellene fordítani. „Nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket. Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90–95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10–15 százalékban járul hozzá” – mondta.

A kancellár szerint a szűrőrendszerek jól működnek, de kevesen vesznek részt a vizsgálatokon. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amelynek emelésével több pénz juthatna például gondozók alkalmazására. „A dolgozók által befizetett egészségügyi járulékból, a munkáltatók szociális hozzájárulásából, a gyógyszergyárak hozzájárulásából, az úgynevezett csipszadóból csoportosít át az állam, most megkérdezem, hogy melyiket emeljük meg ahhoz, hogy tulajdonképpen magasabb legyen az az összeg, amit az egészségügyre költünk? Azt gondolom, hogy vannak olyan területek, ahol többet lehetne fizettetni az egészségügyi rendszerrel, például a havi 11 ezer forintos egészségügyi hozzájárulás világviszonylatban egyedülálló, vagy a gyógyszergyárak befizetése elbírna többet.”

A szakember szerint a lakossági kommunikáció javítása és a szűrésekre való ösztönzés is kulcsfontosságú. Úgy véli,

akár szankciók is indokoltak lehetnek azokkal szemben, akik évek óta nem vesznek részt szűrővizsgálatokon.

Szerinte az ápolás fejlesztése elengedhetetlen, mivel a lakosság egyre nagyobb aránya 65, illetve 80 év feletti. „Ezeket az embereket valamilyen szinten jellemzően ápolni kell, főleg ha nem javítjuk az egészségben eltöltött életévek számát” – mondta.