A Gál Ferenc Egyetem költözik az egykori újszegedi Móricz-iskola épületébe

A szegedi Gál Ferenc Egyetem lett az egykori Móricz Zsigmond Általános Iskola épületének tulajdonosa. Az intézmény célja, hogy a felújítással új oktatási és kutatási tereket hozzon létre jelenlegi és leendő hallgatói számára.

Az iskolaépület megvásárlásánál az is szempont volt, hogy megőrizzék az épített örökséget, valamint átmentsék Klebelsberg Kuno szellemi hagyatékát. Az épületben ugyanis egykor egyházi iskola működött, amelynek létrejöttét a kultuszminiszter is támogatta – árulta el Dux László, az egyetem rektora a Webrádiónak.

A tervek szerint az átalakítás a jogszabályok és örökségvédelmi előírások figyelembevételével történik – bár az épület nem védett. A cél egy korszerű, a mai igényeknek megfelelő, ugyanakkor a hagyományokat is tiszteletben tartó egyetemi épület kialakítása a rektor szerint.

A felújított épület a növekvő hallgatói létszám miatt bővülő infrastruktúrát szolgálja majd. Az újonnan alapított Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanszéknek is itt lesz az otthona, továbbá szakkönyvtár és kutatólabor is helyet kap az épületben, amit az egyetem hallgatói, oktatói és kutatói vesznek majd birtokba.

Az átalakítási munkálatok 2025 júliusában kezdődtek, több ütemben zajlanak, a teljes költségvetés viszont még nem ismert Dux László szerint. A rektor azt is elárulta a portálnak, hogy a kivitelezés 90 százalékát saját forrásból finanszírozzák, a befejezést 2026 szeptemberére tervezik.

Tavaly nyár elején került ki az „eladó” tábla az egykori szegedi Móricz Zsigmond Általános Iskola kerítésére. A terület és a rajta lévő épületek egy ideje már a Szegedi Fonalmentő Zrt. tulajdonában voltak, a céget birtokló Szeged-Csanádi Egyházmegye a minap adta el a telket – mint kiderült, nem egy befektetőnek, amitől a környéken élők féltek.

Tavalyi cikkünk nyomán Hajós Tibor, a Hajós Építész Iroda ügyvezetője a Szegedernek elmondta, a Móricz-iskola valójában nem az 1923-ban elkészült hajdani egyházi iskola része volt, ahogy írtuk. Bár Újszeged története nehezen kutatható, hiszen annak idején még a vármegyéhez tartozott, egy levéltási kutatás során kiderült, 1922-ben még szántóföld volt az épület helyén. Így sem az épület, sem az ott lévő fák nem százévesek.

Pontos adatot nem tudni, de Hajós elmondta, egy 1935-ös levéltári adat szerint a Keresztény Iskolatestvérek Kongregációja kapta ajándékba a telket a várostól. A kongregáció 1940-ben adta ki a beiskolázási szabályokat az épületre vonatkozóan, így az a legvalószínűbb, hogy ekörül épülhetett a Móricz, és ekkor kerülhettek ide a fák.

Az építész szerint az iskolaépület nem képvisel semmilyen megmentendő értéket építészeti szempontból: tagozódása, arányrendszere, a nyílásrendszere, a párkánya, a tetőszerkezete, a tető kialakítása helyi védelemre nem javasolt, mint épület nem üti meg a helyi védettségi kategória alját se. Úgy véli, inkább az építési hibák „állatorvosi lovaként” említhető, és egyetlen pozitívuma a téglaburkolata.