A vámokat kikerüli, a Teslát előzi a BYD – heti hírlevél #73

A Kása-erdő Hódmezővásárhelyen 2025 májusában

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

Forrás: Botka László / Facebook

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Fotó: Művészetek Völgye

2. Thaiföldi gyárával kerüli ki az uniós vámokat a BYD, amely Európában már megelőzte a Teslát

A kínai BYD a thaiföldi Rayongban működő gyárából már több mint 900 Dolphin modellt exportált Európába, megkerülve ezzel az Európai Unió által a Kínában gyártott autókra kivetett, 30,7 százalékos vámot. Az egy éve üzemelő gyáregységben alkalmazott CKD-eljárás révén a szállított alkatrészekből helyben szerelik össze az autókat, így vámmentességet élveznek. A módszer egyébként korántsem jelent újdonságot, a japán autógyártók már évtizedekkel ezelőtt hasonló utat jártak be az Egyesült Államokban való terjeszkedéshez.

A stratégia nemcsak a költségek csökkentését szolgálja, hanem látványos piaci térnyerést is eredményezett. 2025 júliusában a BYD először szerepelt az ACEA statisztikáiban, és rögtön megelőzte a Teslát: eladásai 225%-kal nőttek, piaci részesedése 1,2%-ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Tesla eladásai 40%-kal estek, részesedése 0,8%-ra zsugorodott. A kínai autógyártó ezzel az uniós piac egyik legfontosabb új szereplőjévé lépett elő.

Tovább a sztorira

1. Szombaton nyitják meg a rakpartot, a nagyobb felújítás jövőre jön

Kicsit megcsúszott a Huszár Mátyás rakpart forgalom számára történő átadása, amit eredetileg augusztus 20-ára terveztek, de rövidesen ismét birtokba vehetik azt a közlekedők. A helyszínen régészeti feltárás zajlott, amely a rakpartot és környezetét zöldítő felújítás része volt. A jelentősebb munkálatok csak jövőre következnek, a most elvégzett javítás tulajdonképpen ennek a megalapozásául szolgál.

A látványtervek alapján a későbbiekben nem szorulna ki az autós közlekedés a rakpartról, ugyanakkor csökkenne az aszfaltfelület, fák és cserjék ültetése mellett pedig helyenként a lépcsőket is zöld rámpa váltaná fel. A városvezetés elmondása szerint olyan közösségi teret szeretnének kialakítani, amelyhez többféle vízállás esetén is le lehet majd sétálni.

Tovább a sztorira

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, augusztus 29-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!

Kedves Olvasók,

Augusztus végi hírlevelünkben írunk a nyár egészen különleges, már-már másik valóságban játszódó pillanatairól, de arról a jóval keserűbb vonatkozásról is, hogy mi várhat az erdeinkre a következő évtizedekre jósolt szárazságban. Mindeközben a BYD már nemcsak Szeged, hanem Európa gazdaságában is egyre meghatározóbb szereplőnek ígérkezik.

4. A Művészetek Völgyében egyedül sem magányos az ember

Régóta nem nevezhető kis fesztiválnak a három Balaton-felvidéki faluban megrendezett Művészetek Völgye – amiről idén Koller Hanna kollégám írt beszámolót –, mégis olyan, mintha megannyi egymás mellett élő apró esemény és közösség összekapcsolódása alkotná ezt az egyedülálló miliőt. Ha az ember magában látogat el július végén a Kapolcs–Vigántpetend–Taliándörögd háromszögbe, akkor is biztos lehet benne, hogy mindig talál elfoglaltságot, sőt, társaságot is, akár csak egy rövid sétához vagy csigabuszozáshoz. De ezek a futó találkozások könnyen vezethetnek az egész nap együtt töltéséhez is.

Hanna szerint a Völgy megtanít elengedni olyan dolgokat, mint a programfüzet vagy a telefonunk nézegetése, és sokszor olyan helyszíneken szabadulhatunk fel igazán, amelyek látogatásához még karszalag sem kell. Idővel rátalálunk a törzshelyeinkre, ahogy arra is, hogy mit jelent számunkra ez a kivonulás a hétköznapok valóságából. Mindezek után a fesztivál végéhez közeledve ijesztő lehet, ahogy újra szembe kell néznünk a hátrahagyott életünkkel és gondjainkkal, de egyúttal arra is ösztönöz a dolog, hogy addig is belekapaszkodjunk minden Völgy-pillanatba, és így tegyünk legközelebb is.

Tovább a sztorira

A hét képe

A Gogol utca mintegy fél éve vesztette el fáit, egykori arculata pedig talán most hiányzik a legjobban. A helyszín jelen állapotában mindig olyan érzést kelt bennem, mintha sosem jártam volna még arra, pár napja hazafelé a Tisza Lajos körútról ösztönösen be akartam fordulni a sarkon árnyas útvonalat remélve, de csalódnom kellett. Nem is bánom, hogy az utca még mindig így él bennem, nagyon remélem, hogy a nem túl távoli jövőben újra úgy hat majd, mint egy régi ismerős.

Ezek történtek még

  1. Gyorsítják a tömegközlekedést: buszsáv lesz a Hétvezér utcánál és a Szilva utcai körforgalomnál is
  2. Toroczkai szerint egykori szegedi fideszes képviselő is érintett a Schadl–Völner-ügyben
  3. Ötvenezredik látogatóját köszöntötte a Móra-múzeum jégkorszak-kiállítása
  4. Ha stresszes a növény, akkor rosszabb lesz a termés is, ezt vizsgálják most szegedi kutatók
  5. Még 31 millióval tartozik Csanádalberti Ambrózfalvának, bíróság oldhatja fel a patthelyzetet
  6. Szegeden is emelkedtek az ingatlanárak a 3%-os hitel bejelentése óta
  7. Idén már négynapos lesz a szegedi gin és rum gasztrofesztivál
  8. Szegedi bronzérem is született a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián

3. Sztyepp válthatja fel a bükköseinket

Magyarországon a következő évtizedekben szárazabb nyarakra kell számítani, ami jelentős hatással lesz a természetes erdőtársulásokra. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint pesszimista forgatókönyv esetén a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp, azaz füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyok alakulhatnak ki, míg a bükkösök teljesen eltűnhetnek. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az erdők jelenlegi fajösszetételének megőrzéséhez sürgős kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.

Bár a természetes élőhelyek helyreállítása fontos lépés a klímaváltozás mérséklésében, önállóan nem elegendő a légkörben lévő szén-dioxid jelentős csökkentésére. Az erdők szerepe mellett a többi ökoszisztéma védelme is hangsúlyt kellene, hogy kapjon, a korlátlan faültetés helyett átfogó szemléletre van szükség. A Szegedi Tudományegyetem kutatói által készített tanulmány szerint, ha minden lehetséges helyszínen megvalósulna az élőhelyek helyreállítása, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO₂ 17%-át lehetne kivonni a légkörből 2100-ig.

Tovább a sztorira