
Fotó: Tari Róbert

Fotó: MFM Régészeti Osztály
A szegedi Reök-palotában működő Regionális Összművészeti Központ (REÖK) megnyitásának 18. évfordulója alkalmából felújítják az 1907-ben megépített palota eredeti esztétikáját hordozó Zöld-szalonját.
A munkálatokat vezető Kisterenyei Ervin festő-restaurátor művész a helyszíni sajtótájékoztatón elmondta, 18 évvel ezelőtt, amikor elkezdték kutatni az épület eredeti részleteit, csak a Zöld-szalonban találtak értékelhető, eredeti nyomokat a falakban. Úgy fogalmazott, hogy ez a felújítás valójában a 18 éve megvalósult „restaurálás restaurálása”.
Ezen a héten Ocskó Ferenc kollégám képét választottam, ami sötét, kontrasztos és majdhogynem monokróm. Ennek ellenére nincs komor hangulata, és tökéletesen felismerhetők rajta a Széchényi tér fontos sziluettjei: IV. Béla lovasszobra, meg mögötte a Városháza tornya. Feri szürke, borús időben lőtte a fotót, amikor a nap csak a felhők mögül szűrődik át, sejtelmes glóriát festve bárkinek a feje köré – csak jó irányból kell megfigyelni.
III. századi, már bolygatott szarmata sírokat találtak a szegedi régészek Mórahalmon, pont ott, ahol az oktatási és sportkomplexum épülne.
A Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban készülő két műfüves focipálya földmunkái során sírok, gödrök és árkok kerültek elő. Az elhunytak egy részét rönkkoporsókba helyezték el, amelyek két részét kapcsok tartották össze. A sírokban kerámiadények, orsógombok, vaskések és egyéb használati eszközök is voltak, emellett a viselethez kapcsolódó tárgyak is előkerültek, például üveggyöngyök és egy vasfibula, amivel a ruházatot fogták össze.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, augusztus 1-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
A fesztiválszezon még javában tart, miközben a nyár nehezén már túl vagyunk, elmúlt az elviselhetetlen meleg. Még mindig kissé kaotikus a helyzet a városban: a rakpart le van zárva, a villamosok sem végig járnak. De még a nyári kavarodásban is történnek dolgok, megint szóba jött a BYD, a szegedi közgyűlés, a zöld és kevésbé zöld megoldások.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Szinte déja vu-érzésem van attól, hogy ismét napvilágot láttak BYD-val kapcsolatos téves információk. Múlt héten arról cikkezett a nemzetközi sajtó, hogy Törökországban hamarabb indulna a gyártás, mint Szegeden, most meg egy állítólagos környezetvédelmi bírsággal kapcsolatban jelentek meg információk. Joó István kormánybiztos most is felszólalt a „fake news” ellen. Állítása szerint mindössze annyi történt, hogy a cég késve adott le egy mérési jegyzőkönyvet, ami miatt végül büntetést sem kapott, mert az eljárás alatt pótolta azt. A politikus szerint ebből látszik, hogy „a hazai hatóságok igenis teszik a dolgukat, a környezetvédelmi rendszer működik”.
Amúgy az Átlátszó korábban a kormányhivatalt és a BYD-t is kereste ezzel kapcsolatban, de egyikük sem válaszolt.

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Joó István / Facebook
Nagy port kavart júniusban a javaslat, hogy befagyasztanák a szegedi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok fizetését, miközben a polgármester és az alpolgármesterek fizetése tovább emelkedne. Ezt végül nem fogadták el, néhány kivétellel saját képviselői is Botka ellen szavaztak. A kutyapártos Tóth-Benedek Csanád ki is kért pár adatot az önkormányzattól, arra volt kíváncsi, hogy mekkora terhet jelent az alpolgármesterek illetménye és juttatása a város számára. Erre nem kapott konkrét választ, mivel a dokumentumokban nem összegek, hanem százalékok szerepeltek, így legfeljebb pontatlan számításokat lehetne tenni.
Egy érdekes adatra azonban fény derült: Binszki József, Szeged DK-s várospolitikai alpolgármestere szolgálati autójával tavaly január eleje és június vége között több mint 1,2 millió forintnyi üzemanyagot égetett el, ami több mint 3400 km-re elég lehet egy hónapban, ha 10 literes fogyasztással számolunk. Az önkormányzat szerint nincs ezzel probléma, de arra nem válaszoltak, hogy várható-e egy átláthatóbb rendszer bevezetése.
Egy friss tanulmány szerint Szeged és környéke is bekerülhet Európa úgynevezett „metanol-völgyei” közé – vagyis itt gazdaságosan lehetne zöldmetanolt előállítani. Több feltételnek is meg kellett felelni ahhoz, hogy erre alkalmas legyen: jól jött többek között a szennvíztisztító telep és a nagy CO₂-kibocsátású ipari létesítmények, illetve a földgázhálózati csomópont közelsége is. Az eljárás során napenergiával létrejött hidrogént és ipari üzemekből származó, leválasztott szén-dioxidot használnak fel. Az így készült üzemanyag a tengeri szállítmányozásban és a műanyaggyártásban is csökkentheti a CO₂-kibocsátást.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder