100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, június 27-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Bár itt a nyári szünet, a nyár nem pihen: Szegeden közel 40 fok volt csütörtökön. Mi sem pihenünk, összeszedtem hát a hét legfontosabb híreit a számotokra: szó lesz a város idei elsőszülöttjéről, aki indonéz származású, de írtunk még az eltűnő régi homlokzatokról, egy leszavazott javaslatról és egy állítólagos jegylopási ügyről is.
Nézzük hát, mi érdekes történt még városunkban és környékén június 20. és 26. között!
1. Mégis ki mondja meg, hogy miként nézzenek ki Szeged új épületei?
Az épületek homlokzatai, vagyis a városkép – ahogy a közterek is – mindenki tulajdonai, vetettük fel cikkünkben. Persze mindezt a jog nem mondja ki, azonban érdekes dilemma, hogy míg a magántulajdon szentsége alá tartoznak a házak, a tulajdonosok a városképet határozzák meg átalakításukkal vagy lebontásukkal.
Számos alkalommal írtunk a Szegederen helyi épületbontásokról, amikkel alkalmanként a város egy régi szelete tűnik el. Jobb esetben minőségi, modern épület váltja a ma már nem túl komfortos öreg házakat, ám sokszor átlagos vagy rosszabb formavilágú és anyaghasználatú társasház kerül a helyükre.
Bár az önkormányzat szabályozza, hol mi épülhet Szeged területén belül, egyesek mégis elégedetlenek a mostani társasháztrendekkel. De mit tehetnek a szegediek, mennyi beleszólásuk lehet a projektekbe? Ennek jártunk utána.
2. Indonéz szülők gyereke volt az első szegedi újszülött, már az első napon rasszista támadások érték
„Két rendkívüli hír a tegnapi napról: megszületett a második fiam, aki 2025 első szegedi babája lett, és így bekerült a hírekbe. Már az élete első napján rasszizmus érte” – így számolt be a Szegeden élő, indonéz származású Aria Aditya Mahendra gyereke újévi érkezéséről.
„Mindenképpen egy új tapasztalat volt. Ki gondolta volna?” – mondta Aria felesége, Amalya Hernowo Koller Hanna kollégámnak arról, hogy a család országos figyelmet kapott. A gyerek január elsejére volt kiírva, szülei eredetileg egy budapesti kórházba terveztek menni, szállást is foglaltak előre. Szilveszter éjszakáján még Szegeden tartózkodtak, amikor hirtelen beindult a szülés. „Nem számítottunk arra, hogy szó szerint ő lesz az első baba Szegeden.”
A támadó kommentek ellenére úgy érzik, Magyarország sokkal családbarátabb, mint a szülőföldjük, Indonézia. A fiatal pár korábban az ország legnagyobb városában, Jakartában élt, négy éve pedig felvették őket a Corvinusra, így Budapestre költöztek, és ott végezték el a mesterszakot. Idővel azonban a fővárosi albérletárakkal nem bírtak lépést tartani, mire főbérlőjük felajánlott egy szegedi lakást, amit megszerettek, így végül a városban maradtak.
3. Évek óta először szavaztak Botka ellen saját képviselői, a polgármester nem volt büszke rájuk
A szegedi közgyűlés legutóbbi ülésén elbukott az a javaslat, amely szerint a képviselők idei fizetésemelését szociális célokra csoportosították volna át. A javaslatot Botka László polgármester nyíltan támogatta. Bár a polgármesterek bérének emelését a törvény automatikusan előírja, a képviselői juttatások még önkormányzati hatáskörben módosíthatók – ez utóbbira tett kísérletet a javaslat. A közgyűlésben azonban számos tartózkodás volt, köztük az Összefogás Szegedért frakció és a helyi ellenzék több tagja részéről is.
A szavazás után Botka közösségi oldalán élesen kritizálta a döntést, és úgy fogalmazott, az önkormányzati képviselők mostantól Szegeden keresnek a legtöbbet az országban, és biztos benne, hogy ezt a lépést „a szegedi választók meg fogják »köszönni« nekik”.
A tartózkodók közül többen hangsúlyozták: nem az elvvel volt problémájuk, hanem a megvalósítás módjával. Mihálik Edvin, az önkormányzat zöldtanácsnoka például úgy véli, a javaslat akkor lett volna elfogadható, ha a polgármester és alpolgármesterek is közösséget vállalnak, és lemondanak saját emelésükről – hasonlóan a pécsi példához, ahol az illetékesek a bérfejlesztési alapba utalják vissza többletjövedelmüket.
4. Magyar Péter Szentesen járt, nem találta a klímát a kórházban
Komoly felháborodást váltott ki, hogy a szentesi kórház belgyógyászati osztályán nem működik légkondicionáló, miközben hőségben fekvő, magatehetetlen betegeket ápolnak. Az ügy országos figyelmet kapott, miután egy hozzátartozó ventilátort vitt be a kórterembe, és a DK-s Varga Ferenc gyűjtést hirdetett hűtőberendezésekre. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter személyesen is ellátogatott az intézménybe, de a látogatásuk során megpróbálták őket kitiltani a kórházból.
Később a fenntartó SZTE azzal vádolta meg Magyart, hogy utcai ruhában, forgatási engedély nélkül, a betegeket veszélyeztetve jelentek meg. A Tisza Párt Szegedernek küldött válaszában nettó hazugságnak nevezte a vádakat, és szerintük azt is elfelejtette megemlíteni az egyetem, hogy Szentesen a meglévő klímaberendezések egy része is hozzátartozói felajánlásból származik, egy másik része pedig nem működik.
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a problémák forrása az elektromos hálózat elégtelensége, de ígérete szerint hamarosan a legkorszerűbb légtechnikai rendszer kerülhet a kórházba, miután a Szegedi Tudományegyetem és az áramszolgáltató már megállapodtak a bővítésről. Az államtitkár visszautasította a kritikákat, ugyanakkor soron kívüli vizsgálatot rendelt el az intézményben, és utasította a fenntartót a hiányosságok pótlására.
5. Egyéves lett a Szegeder napi helytörténeti rovata, a Napszemle
Korabeli újságokat és fotókat nézegetni olyan, mintha egy másik világba tekintenénk be. Bár a világpolitikai fordulatokat már az iskolában is megtanítják nekünk, a múlt mélyebb szintű megértésében segíthet, ha felfedezzük, hogy a különböző korszakok meghatározó eseményei hogyan csapódtak le az akkori emberek mindennapjaiban.
2024. június 20-án jelent meg az első Napszemle a Szegederen. Azóta minden hétköznap bemutattunk egy-egy történetet a múlt századból.
A Napszemle rovat nem titkolt célja megcáfolni, hogy régen minden jobb volt, anélkül, hogy ennek ellenkezőjét állítaná. Régen is voltak politikai viták, utcai pletykák, hihetetlennek tűnő párbeszédek, olvasói levelek, helyreigazítások, objektivitásra törekvő tudósítások és választékos publicisztikák – csak a mai fülünk számára már kissé idegen, de pont emiatt élvezetes nyelvezettel.
A hét képe
A hét képének most rendhagyó módon egy sajátot választottam, amit még a múlt héten lőttem Szeged „tengerpartján”, a Lapos Beach-en. Épp tartottam hazafelé, amikor megláttam, ahogy a strandröplabdázók csapata felverte a homokot, amit a lemenő nap fénye világított meg, mintegy „felgyújtva” a Tisza-partot. A képen valahol felsejlik a júniusi hőség és a csontszáraz Homokhátság is.
Ezek történtek még
- Másfél hónapra lezárják középen a Huszár Mátyás rakpartot, júliusban indul a felújítás
- A világon az elsők között ültettek be okos hallásjavító implantátumot Szegeden egy 11 éves fiúnak
- 1,8 milliárdból tervezik meg a Mars téri buszpályaudvar Nagyállomás mellé helyezését
- A Maros magyar szakaszán és az Alsó-Tiszán sincs halpusztulás, miután a parajdi só elérte Szegedet
- Bulivillamos vitte a diákokat a tanév utolsó napjának első órájára
- Tovább csúszik a Vasas Szent Péter utcai épület átalakítása, amibe az SZTE fogorvoshallgatói költöznének
- Csongrádon is keresnek földgázt és kőolajat
- Szegeden nyit irodát a világ legnagyobb ingatlanszolgáltatója
- A MÁV szerint nem lopott a kalauz a Szeged–Szabadka vonalon, de hibát követett el
