Májusi eső aranyat érne: a szegedi talaj az egyik legszárazabb az országban

Az Alföldön és a Kisalföldön nagy területen száraz a talaj, ezért rendkívül nehezen kel a vetés; a jövő hét elején ugyan a lehűlés mellett érkezik több-kevesebb csapadék, de területi eloszlása ismét egyenetlennek ígérkezik – írta a HungaroMet csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.

Az elemzés szerint a múlt hét közepén sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadás is előfordult, majd vasárnaptól visszatért a száraz idő sok napsütéssel. A Szeged–Jászberény–Biharkeresztes és az országhatárok által határolt területen sokfelé egyáltalán nem volt eső, de az északi országrészben és a Dunántúlon is vannak helyek, melyek kimaradtak a csapadékból, vagy csak néhány millimétert kaptak.

A HungaroMet által készített csapadékösszeg-térképen – amin az 5 napos csapadékösszeget ábrázolták április 26-ig bezárólag – Szeged is egy fehér folt, vagyis szinte nulla millimétert mértek ebben az időszakban. A 30 napos csapadékban csak Lőkösháza környéke előzte meg a várost; míg Szegeden 6, előbbi helyen 5 millimétert mértek.

A tágabb időszakot magába foglaló talajnedvességet ábrázoló térképen Szeged környéke áll a legrosszabbul: a talaj felső 20 centiméteres rétegében itt a legkevesebb a növények számára hasznosítható vízmennyiség. A csapadékösszeg-anomália, vagyis az átlagtól való eltérés bár nem csúcsérték, Szeged körül is magas. Emellett a nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint már most nagyfokú, aminél csupán a súlyos kategória rosszabb, ám ez még sehol sem jellemző. Valószínűleg azért, mert még csak tavasz van.

Ugyanakkor a délnyugati, a középső és az északi országrészben nagyobb területen hullott 20 millimétert meghaladó mennyiség, a felhőszakadások által érintett foltokban pedig 40–50 millimétert mértek.

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására jól halad, a repce virágzik, a búza a szárbaindulás fejlődési fázisában jár, ezek a növények mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően országszerte megfelelő mennyiségű nedvességet találnak a talajban. A kukorica és napraforgó csírázásához, korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok jók, a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában azonban igen jelentős területi különbségek vannak: az elmúlt két hétben csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, de

az Alföldön és a Kisalföldön nagy területen száraz a talaj, ezért rendkívül nehezen kel a vetés.

Az előrejelzés szerint vasárnaptól keddig sok felhőre és esőre, záporokra, zivatarokra lehet számítani, összességében a jövő hét közepéig 5–30 milliméter csapadékra van kilátás, de annak záporos jellege miatt a területi eloszlás nagyon egyenetlennek ígérkezik, így a nyári növényekre vonatkozó aszály jó eséllyel nem szűnik meg mindenhol az országban a jövő hét közepére. Vasárnaptól lehűlés kezdődik és hétfőn már csak 13–19 fok között alakulnak a maximumok, miközben az éjszakák is igen hűvösek lesznek.