Nagyjából hétéves korom óta mondhatom magam újságolvasó embernek, és a cikkek tartalmán túl mindig legalább annyira érdekelt az is, hogy hogyan lehet, hogyan kell egy hírről írni. Mielőtt csatlakoztam volna a Szegederhez, évek óta voltam olvasója a lapnak, nemcsak Szeged történéseinek követése végett, hanem azért is, mert nagyszerűen tudtak írni a városról, amitől úgy éreztem, az egyformán fontos a számunkra.

Sokan lebecsülik a lokális média szerepét, ahogy a vidéki nagyvárosok saját gravitációs súlyát is. Szeged megköveteli, hogy olyanok adjanak hírt róla, akik a részei is, és azért dolgoznak, hogy rajtuk keresztül bárki megérthesse, mi miért történik a Dél-Alföldön. Ehhez Szegedet szerető, a minőségi újságírás és a független tájékoztatás iránt elkötelezett emberekre van szükség: a Szegeder pedig ilyen emberekből áll.

Ennek a hitvallásnak azonban záloga, hogy se politikai, se gazdasági érdek ne szóljon bele egy szerkesztőség munkájába; hogy az újság működésében az egyetlen kiszolgálandó szereplő a hiteles forrásból tájékozódni kívánó olvasó legyen. Az adó 1 százalékának felajánlása remek lehetőség azoknak, akiknek hozzánk hasonlóan fontos a független sajtó, hogy plusz kiadás nélkül támogathassák azt. A Szegedernek pedig hatalmas segítség, hogy hatékonyan működhessen és betölthesse ezt a szerepet.