Bár az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója, és a nagyárvíz 146. évfordulója és Szeged újjáépítése alkalmából rendezett központi ünnepség szombaton lesz, Szeged városrészeiben külön is megemlékeztek az évfordulókról már 1–2 nappal előtte.

Tápén, az Országzászlónál tartották meg pénteken a helyi megemlékezést, ahol Szécsényi Rózsa önkormányzati képviselő beszédében idézte Orbán Viktor 2007. március 15-i gondolatait, amikor még ellenzéki politikusként bírálta a kiváltságok felelőtlen élvezőit, számolt be róla a szeged.hu.

„A történelmi magyar arisztokrácia java pontosan tudta, kiváltságos helyzete kötelezi, hogy vészterhes időkben védelmezze, ha kell, vérével is védje, békeidőben pedig gyarapítsa hazáját. Kultúrát, tudományt, értéket teremtsen, kiváltságaival arányos felelősséget vállaljon. A mai új arisztokrácia kiváltságos klikkje épp az ellenkezőjét teszi: teljesítmény és felelősség nélkül élvez kiváltságokat. Ők is tudják, kiváltságosok csak ott lehetnek, ahol a többség a vesztes, mert ha a többség győz, eltörli a kiváltságokat” – hangzott Orbán egykori beszéde.

A megemlékezés után a Tápai Hagyományőrző Együttes előadásában ’48-as népdalcsokor hangzott el citerakísérettel, majd Szvoboda Márton, a Bálint Sándor Tagiskola tanulója szavalta el Petőfi Sándor Márciusi ifjak című versét. Az ünnepség koszorúzással zárult.

A szegedi Fidesz–KDNP a Móra Ferenc Múzeum közvetlen közelében, Klauzál Gábor szobránál tartotta március 15-i ünnepi megemlékezését. Az eseményen felszólalt Polner Eörs, a szegedi Fidesz frakcióvezetője és Farkas Levente önkormányzati képviselő. A kormánypártok több helyi képviselője is részt vett a rendezvényen, köztük Fülöp László, Fekete Márton és Ruzsa Roland, a szegedi KDNP frakcióvezetője, írja a Szegedma.

Farkas Leventeszerint 1848 hőseinek célja nem csupán egy napi változás volt, hanem egy szabad, erős és független Magyarország megteremtése. A Tizenkét pont kezdő mondata – „Legyen béke, szabadság és egyetértés” – szerinte ma is érvényes, és e három nélkül nincs magyar jövő. Beszédében kitért a mai kor kihívásaira is, kiemelve a háborúkat, járványokat, energiaválságot és az Európai Unió befolyásolási törekvéseit.

Szeged kapcsán bírálta a városvezetést, amely szerinte a fejlődés helyett a kormány elleni politikai küzdelmekre helyezi a hangsúlyt. „Mi itt Szegeden azon dolgozunk, hogy a város ne a múltba, hanem a jövőbe tekintsen.

Hogy ne a baloldali káosz és botrányok határozzák meg a várost, hanem a fejlődés, az összefogás és a közös építkezés.

Mert Szeged többet érdemel!” – hangzott el. Farkas úgy véli, Petőfi, ha ma élne, bizonyosan megkérdezné: „Mit ér a város, ha urai gyávák?”

Polner Eörs beszédében az 1848-as forradalom történelmi hátterét idézte fel, kitérve arra, hogy a március 14-én Bécsből érkező hírek nyomán másnap reggel a Pilvax kávéházból indult el a forradalmi ifjúság, kinyomtatva a Tizenkét pontot és a Nemzeti Dalt. Felidézte, hogy az április 11-én szentesített törvényekkel olyan állam jött létre, amely rendelkezett az önállóság legfontosabb kellékeivel.

Az ünnepség végén Polner Eörs, Farkas Levente, Ruzsa Roland és Korponyai Ernő koszorút helyezett el Klauzál Gábor szobránál.