Ilyen belülről a szegedi MCC-palota

Pénteken adták át hivatalosan a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, szegedi központját az egykori Bartók Béla Művelődési Központ épületében. Az avatón járt Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus mellett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki 2017 óta először volt Szegeden. A Vörösmarty utcai sarki ingatlan még nincs százszázalékosan kész, mégis színvonalas állapotok fogadtak minket, amikor szerdán egy nyilvános esemény előtt körbenéztünk.

Az új központ kapcsán azt ígérték, hogy „az épület nyitva áll majd a Csongrád-Csanád vármegyeiek előtt, és ismét a város közéleti és kulturális központjává válik”, közéleti témákat feldolgozó előadások és kerekasztal-beszélgetések színhelye is lesz. Mi egy ilyen esemény révén jutottunk be az épületbe, melyet részben már belaktak a diákok.

Már az utcán állva látványosan kitűnik a környéken az MCC-központ LED-es hangulatvilágítással borított homlokzata, amely szakított a kontrasztszínes megoldással, és egységes festést kapott, akár a Stefánia felújított palotái. Egyedül a lábazat lett sötétebb a műemlékvédelmi szakemberek javaslatára.

A homlokzaton felnézve jól mutatott a késő délutánban, ahogy a bejárat feletti szinten lévő előadóterem csillárja megjelenik a bámészkodó előtt. A homlokzaton a magyar és a székely zászlók mellett kint volt az uniós is, a stukkó alatt pedig szolidan domborodik az intézmény neve.

A belső dizájn letisztult, az alapvetően modern bútorzat jól mutat a korhű elemekkel. A fő árnyalat a fehér, melyet a réz csillárok mellett az MCC-dizájnra jellemző sárgás–kékes színű bútorok törnek meg néhol. Jellemző dizájnelem az itt-ott elhelyezett könyvespolc is, amelyeken valódi könyvek voltak – egy igényes megoldással az étkezőhöz vezető csigalépcső alatt is elhelyeztek ilyet. Jellemző még a világosbarnás kő- és a faburkolat használata is.

Az ingatlan 1896-ban épült Víg Albert tervei alapján, Raichl J. Ferenc vezetésével. A Kereskedelmi és Iparkamara részére húzták fel, de a század elején egy rövid ideig az Iparmúzeumnak is helyet adott. 1925-ben Ligeti Béla műépítész tervei alapján emeletráépítéssel bővítették, majd 1926-ban a szomszédos kétszintes épületet is hozzácsatolták – utóbbi 1943-ban kapott újabb emeletet. 1946-tól, a Kamara megszűnése után a palota színházi raktárként, majd egyetemi kollégiumként is funkcionált.

1969-ben nyílt meg a Bartók Béla Művelődési Központ, amely kulturális intézmény bezárását követően hosszú ideig üresen álló épületet a 2010-es évek elején a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány vásárolta meg, amely a ma már a Nemzeti Tudósképző Akadémia néven működő tehetséggondozó program kollégiumát kívánta ott kialakítani, de a rekonstrukció forráshiány miatt elakadt. Az építőipari költségek időközben jelentősen megnőttek, így a korábban elkülönített 2 milliárd forint már nem bizonyult elegendőnek.

A belvárosban félbehagyott palotát 2021-ben vásárolta meg a Mathias Corvinus Collegium, hogy oktatási központot alakítson ki benne. A felújítás újabb terveit Hajós Tibor építész készítette, aki már a félbehagyott munkánál is közreműködött.

A 2251 négyzetméteres alapterületű épületben elvégzett 1,428 milliárd forintos költségű további felújítási és átalakítási munkálatok kivitelezője a Build It Mérnökiroda volt. 2022-ben még úgy álltak a tervek, hogy 2024 elejére meg tudnak nyitni, ám a munkák tovább csúsztak, így csak egy évvel később, 2025 márciusában avatták fel az épületet.

A Mathias Corvinus Collegium maga közel 30 éve működik, Szegeden 2021 óta vannak jelen. A városban jelenleg több mint 300 diák vesz részt különböző oktatási programokban, tízéves kortól a posztgraduális képzésekig. Az új épületben nekik tudnak oktatási és közösségi helyiségeket, egyetemista diákoknak pedig akár szálláslehetőséget biztosítani.

Az MCC-t bár korábban is Fidesz-közeli intézményként ismerték, 2020 óta kap kiemelt kormányzati figyelmet, ebben az évben kapott több száz milliárd forintnyi állami támogatást és ingatlanokat is a kormánytól. Egy kormányhatározattal a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10–10 százaléka is az intézményhez került, amely önmagában körülbelül 420 milliárd forintot ér. Vélhetően ezzel a háttérrel vásárolták meg többek között az egykori szegedi Iparkamara részben felújított épületét, de más vidéki városokban is patinás, üresen álló ingatlanokhoz jutottak, melyeket aztán a szegedihez hasonlóan felújítanak.