Szerdán Szegedre jön Ács Dániel, a Radnóti-gyilkosságról szóló kötet szerzője

Ács Dániel, Zoltán Gábor, Pihurik Judit és Fullajtár Andrea érkezik Szegedre a Radnóti-estekre idén tavasszal – írják az egyetem oldalán. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara által a Café Radnótiban szervezett rendezvénysorozat hetedik évadának fókuszában a második világháború áll.

Az első beszélgetés február 26-án, szerdán lesz este 6-tól a Radnóti Caféban, Ács Dániel, a 444 újságírója mesél majd Radnóti Miklós nyolcvan éve történt haláláról szóló új kötetéről. Valójában mindaz, amit a könyven feltár és összegyűjt, köztudomású – tudott, de elhallgatott, kikutatott, de homályban tartott. Az ismertető szerint Ács „egy vadászkopó kitartásával” megy utána egy 1962-ben elveszett táska és a benne rejlő, Radnóti halálának körülményeit tisztázó kézirat sorsának, hogy közben panorámát rajzoljon a költő ifjúkoráról és a kivégzéséhez vezető útról, aztán a világháború utáni évtizedekről, meg persze napjainkról is. A kötet szerzőjével Jászay Tamás, az SZTE BTK adjunktusa, kritikus, szerkesztő beszélget.

A második estre március 19-én kerül sor, este hattól Gyenge Zoltán dékán Zoltán Gábor íróval beszélget. Zoltán Gábor évek óta kutatja, mi is történt a Városmajor környékén 1944–45 fordulóján: mint egy interjúban elmondta, „semmi sem zárult le 1945-ben, és hogy már jó ideje és egyre fokozódó mértékben újulnak meg a húszas, harmincas, negyvenes évek tendenciái”. Zoltán Gábor Városmajor múltjával, a XII. kerületi nyilasok tetteivel számot vető regénye, az Orgia 2016-ban jelent meg először, a könyvet a Könyves Magazin az évtized 50 legemlékezetesebb magyar irodalmi megjelenéseinek egyikeként emlegette. Ezt a kötetet követte 2018-ban a Szomszéd, és 2024-ben az Ólomszív, az Orgia „ikerregénye”: minderről fogja kérdezni Zoltán Gábort Gyenge Zoltán.

A következő alkalom április 30, amikor Bencsik Péter kérdezi Pihurik Judit történészt Magyarország második világháborús szerepéről. Hogyan és miért lépett hadba Magyarország? Milyen volt az ország háborús szerepvállalása? Mit védtek a magyar honvédek a Don-kanyarban? Hogyan értékelték és értékelik Horthy alakját, államfői szerepét a történészek? Miként alakult át a hétköznapi élet a hátországban és mi volt a nők szerepe mindebben? Milyen sors várt a magyar hadifoglyokra? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a résztvevők. 

Az utolsó beszélgetést május 14-én tartják, Fullajtár Andreával Szilágyi Zsófia beszélget Galló Olga Tíz hónap Babilon című lágernaplójáról. A kötet 2025 elején jelent meg a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában, először csonkítatlan kiadásban. Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wrocławban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Erről a kötetről, a kalandos kiadástörténetről beszélget Szilágyi Zsófia Fullajtár Andreával, Galló Olga unokájával, aki a könyv ajánlását írta.