100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, február 7-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Miközben a legtöbbet emlegetett jövendőbeli szegedi ipari szereplőnek eltitkolt tartozásaira derült fény, egy közeli faluban lassan befejezik a közösség erejével épülő sportcentrumot. A lézerközpontot nemzetközi kutatásokhoz is kiválónak minősítették, és a Szegeder annak is utánajárt, hogyan töltötték a farsangot az emberek egykor Szegeden és környékén.
Lássuk, miről számoltunk be január 31. és február 6. között!
1. A polgármester új, az összetartás a régi Kübekházán
A hármashatár menti falu lakói eleinte nem tudták, mit várjanak a települést két évtizeden át vezető Molnár Róbert utódjától. A júniusban megválasztott új polgármester, Pungor Edit szerint ugyanakkor a bizonytalanság hamar támogatásba fordult át, a falu ereje pedig továbbra is az összetartásban rejlik, amelyből korábban például felépítették a bölcsődét, vagy új otthont adtak egy utcára került közmunkásnak.
Jelenleg a sportcentrum tetőszerkezetének felújításán dolgoznak önkéntesen a helyiek, nagyjából harmincan. A legtöbben munka mellett segítenek be, így lassabban halad ugyan a projekt, de a közösségi részvételnek köszönhetően csak az anyagköltség hárul a településre. Bíznak benne, hogy a tavasz kezdetére be is fejezik a munkát, és az épület egyfajta kultúrház szerepét is betöltheti majd.
Kübekháza kulturális életén az is nagyot lendíthet, hogy újra megnyit a Kübecker Manufaktur nevű, országos hírnevet szerzett sváb étterem is. Egy helyi képviselő elmondása szerint a 2024-es bezárás kényszerű döntés volt, azonban „ez a településnek a turisztikai szíve, a lüktető ereje”, ezért veszteségesen is próbálják életben tartani.
2. Hogyan ünnepelték régen a farsangot Szegeden?
Bár a középkori egyház erősen ellenezte az ősi tavaszvárással összekapcsolódott hedonista rituálékat, a tradíciók erősebbnek bizonyultak a prédikációknál, sőt, koronként újabb elemekkel gazdagodtak. A farsangi szokások között helyi jellegzetességeket is találni, így Szegednek is megvolt a saját hagyománya. Még a 19. században is élt például a „télkihordás” szertartása, melynek keretében egy vénasszonnyá formált rongyvázat levittek a Tisza partjára, és ott vagy meggyújtották, vagy pedig a folyóba lökték, hogy így űzzék el a telet.
Több népi hiedelem kapcsolódott a nagy evésekhez is. Például úgy tartották, ha sokat esznek, akkor a disznók is meghíznak majd, és a termés is bőséges lesz, akit pedig nem vendégelnek meg farsangkor, az rühes lesz. Az ünnepnek a párválasztásban is komoly szerepe volt, a paraszti világban a lányoktól lényegében elvárták, hogy találjanak maguknak férjet. Ehhez igazodva az egyház is engedményt tett, és a farsangi időszakban vasárnap is engedélyezte a házasságkötést.
3. Hatalmas rejtett adóssága lehet a BYD-nak piaci elemzők szerint
Egy januárban ismertetett elemzés szerint a BYD autógyártó valós adóssága tízszer nagyobb lehet a hivatalosan közölt értéknél. A kínai óriáscégnek saját bevallása szerint 2024 közepén 27,7 milliárd jüanos nettó adósságállománya volt, a most közzétett számítások alapján ez valójában 323 milliárd jüanra (kb. 17 ezer milliárd forint) rúghat. A dolog mögött a BYD beszállítói lánc-
A vállalat által alkalmazott „beszállítói hitelezés” lényege, hogy csak hosszú határidőkkel, átlagosan 275 napos késéssel fizetik ki szállítóikat, ami Kínában nem ritka, máshol azonban sokkal rövidebb, jellemzően 45–60 napos ciklusokkal dolgoznak az autóipari szereplők. A BYD stratégiája az elemzés szerint fenntarthatatlan lehet egy piaci válság esetén, ha a beszállítók tömegesen követelnék, hogy fizessék ki őket. Emellett a befektetők számára is aggályos, hogy kevéssé átláthatóak a cég valós kötelezettségei.
4. Többen is távoztak a szegedi önkormányzati médiától januárban
Legalább öten hagyták el a szegedi önkormányzati médiát év elején, köztük olyanok is, akik évtizedes viszonylatban dolgoztak ott. A Szegeder forrása szerint csoportos leépítés történhetett, a Szeged.hu és a Szeged Televízió főszerkesztői azonban cáfolták ezt, további információval ugyanakkor nem szolgáltak a távozásokról.
Az egyik érintett munkatárs megkeresésünkre azt írta, hogy közös megegyezéssel bontottak szerződést, míg mások nem kívántak nyilatkozni. Az eset állítólag váratlanul érte mind a távozó dolgozókat, mind a cégnél maradó kollégáikat, akik így az eddiginél jóval kisebb létszámban folytatják a munkát.
5. Matolcsy György köréhez köthető cég pályázott a szegedi Nagyállomás plázásítására
Tavaly novemberben hirdetett pályázatot a MÁV, amelyben számos nagy pályaudvar épületének üzemeltetési jogát adná át magánbefektetők kezébe az állomások és környezetük fejlesztéséért cserébe. Lázár János szerint az utaskomfort része az állomások megújítása, „magánpénz bevonásával a köz érdekében”. Az építési és közlekedési miniszter nemrég azt is mondta, a szegedi állomás azonnali beavatkozást nem igényel, ám még nincs teljesen kész, így lehet bővíteni és fejleszteni.
A pályázat január 31-én zárult le. A szegedi pályaudvar hasznosítására is jelentkező Raw Development Kft.-t a piacon Matolcsy György körének érdekeltségeként emlegetik, mivel a társaság újított fel több, az MNB-hez köthető épületet is, a cégtulajdonos pedig Matolcsy fiának barátja. A Raw a jegybankhoz köthető cégek és alapítványok köréből kapta azokat a megbízásokat is, amelyek meghatározó építőipari szereplővé emelték.
A hét képe
Ocskó Feri a Gogol utcánál járva még épp idejében örökítette meg azt az alább látható formájában, hiszen a héten kezdték meg az utca felújítását. Amikor Szegedre költöztem, a városban sétálva valahogy mindig ezen a szebb napokat látott járdán vitt az utam, a fák gyökerei által feltört betondaraboknak hála nagyobb szintkülönbség volt itt az út két széle között, mint egyébként a Dél-Alföldön összesen. Alighanem az egyik legindokoltabb felújításba fogott most bele a város, lokációjához különösen méltatlan volt az utca arculata, mégis úgy érzem, nosztalgikusan fogok majd visszagondolni rá.
Ezek történtek még
- Szóba került a szegedi lézerközpont is a magyarországi–nyugat-balkáni csúcstalálkozón, kiváló infrastruktúraként azonosították
- Április közepéig régészeti ásatások lesznek a Dóm téren
- Alapítványi ösztöndíjat ad a csökkenő állami férőhelyekről lemaradóknak az SZTE
- Úgy tűnik, továbbra sem lesz szülészet Szentesen, nincs elég orvos hozzá
- Így újul meg a Gogol utca
- Műemlékké nyilvánítanák a makói Hagymatikumot és a felcsúti Puskás Akadémia kollégiumát is
- Kavicsúttal kötnék össze Hattyast és Kecskést a sínek mentén
- A Cserepes sor, az egykori rókusi kórház és a néhai Gyevi temető területe is felmerült az új szegedi rendőrpalota lehetséges helyszíneként
- Botka László azt mondta, a kínaiak szerint a BYD dolgozóinak 20 százaléka mérnök lesz
