Kiégett nukleáris fűtőelemek kezelésével kapcsolatos kutatás zárult a lézerközpontban

A Science Park közmű- és útavatójával párhuzamosan a lézerközpontban a több mint öt évvel ezelőtt megkezdett, a nukleáris hulladék kezelésével foglalkozó projekt zárókonferenciája zajlott.

A 2019 júliusában indult, nukleáris hulladék kezeléséről szóló projekt arra kereste, illetve keresi a választ, hogy a kiégett nukleáris fűtőelemek sugárzási idejét, ami 2–300 ezer év, hogyan lehet transzmutációs eljárással mindössze pár száz, legfeljebb ezer évre lecsökkenteni. Bár a fűtőelemek esetében még hosszadalmas fejlesztések kellenek, az orvosbiológiai alkalmazások már elérhető közelségben vannak.

A közlemény szerint a kutatás elsődleges célja az ultrarövid lézerimpulzusok segítségével keltett fúziós neutronok létrehozása, valamint további kísérletsorozatok végzése a neutronhozam növelésére, ezenkívül további megvalósíthatósági tanulmányok folytatása ezen neutronok nukleáris hulladék –kiégett üzemanyag – tanszmutációjának szubkritikus reaktorban történő elősegítésére. A projektet nemzeti kutatási prioritásként kezeli a kormány, megvalósítása kisebb részben az SZTE laborjaiban, nagyobb részben a szegedi lézerközpontban történt.

Lantos Csaba a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium projektjének záróeseményén azt mondta, az ELI ALPS lézerközpont mára egy koncentrált tudományos térré vált, amely szoros együttműködésben áll az egyetemmel. Az itt zajló kutatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nukleáris energia fenntarthatóbbá váljon, és új korszak következzen be a nukleáris technológia használatában.

Az itt végzett kutatás segíthet abban is, hogy a nukleáris energia szélesebb körben elfogadottá váljon, hiszen szerinte ez az egyik legtisztább energiaforrás. Megbízható és elengedhetetlen a környezetvédelmi és energiabiztonsági célok eléréséhez, vélekedett a miniszter.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora azt mondta, az intézmény jelentős eredményeket ért el a lézerfizika, az oktatás és a kutatás területén, miközben megőrizték a tudományos hagyományokat is. Bízik abban, hogy a következő években is számos áttörő eredményt érnek el. Példaként említette, hogy a zöld energia és az autóipar területén folyó kutatások már a megvalósítás küszöbén állnak, és hamarosan valódi alkalmazási lehetőségeket is teremtenek.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta, a Nemzeti Laboratóriumok Program keretében a kormány az elmúlt öt–hat évben ezekre a programokra évente 100 millió eurót fordított. Ennek eredményeire alapozva idén új program indul, amelynek célja, hogy meghatározzák azokat a kulcsfontosságú technológiai és társadalmi kihívásokat, amelyek továbbra is kiemelten fontosak Magyarország számára, és az új kutatási eredmények, kihívások segíthetnek megoldani ezeket.