Paprikakoszorúval emlékeztek Szent-Györgyi Albertre

A hagyományokhoz hűen a C-vitaminra utaló paprikakoszorúval emlékezett meg az SZTE közössége Szent-Györgyi Albertről, a Nobel-díjas tudósról 131. születésnapján.

A Szegedi Tudományegyetem főépülete, a Rektori Hivatal előtt emlékeztek meg róla az Egyetem vezetőinek jelenlétében. A sajtónyilvános koszorúzás az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (ex-Ságvári) gyermekkórusának előadásában elhangzó Bárdos Lajos: Köszöntő című művével kezdődött. Ezt követően Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott ünnepi beszédet, amit azzal kezdett, hogy gratulált a Báthory István iskola diákjainak és emlékeztetett arra is, hogy Báthorynak köszönhető, hogy Magyarország megmaradt a történelmi viharokban.

„Akárcsak Báthory István, úgy Szent-Györgyi Albert is példakép. Születésének 131. évfordulója azért különleges, mert most már nem egy, hanem két Nobel-díjasa van a Szegedi Tudományegyetemnek. Ez pedig nem véletlen. Szent-Györgyi Albert alapozta meg azt a szellemi műhelyt, amiből Karikó Katalin is a Nobel-díjig jutott” – mondta a rektor, aki szerint a Szegedi Tudományegyetem „nagyon erős egyetem”.

Rovó szerint nem véletlenül szerepelnek a legjobbak között a nemzetközi rangsorokban, jelenleg is az egyik legfontosabb rangsor alapján mondhatják, hogy Magyarország legjobb egyeteme. „Ez pontosan annak a folyamatnak a gravitációs erejének köszönhető, amellyel bevonzottuk ezeket az embereket, projekteket, tudósokat, akik a kiválóságot a legmagasabb szinten prezentálták. Ennek nagyon fontos része volt Szent-Györgyi Albert munkássága, hiszen nélküle lehet, hogy nem tartanánk itt.”

A beszéd után Rovó László és Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja helyezett el paprikakoszorút Szent-Györgyi Albert egészalakos szobránál. Az ünnepség végén a Palusek Emese által felkészített gyermekkórus Kodály Zoltán: Nagyszalontai köszöntőjét adta elő, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar hallgatóinak fúvós kíséretével.

Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Az ő vezetésével és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Szent-Györgyi Albert az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin) és munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében, amelyben közreműködött tanítványa, Straub F. Brunó is.

Munkásságát 1937-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal ismerték el. 1940–41-ben a Szegedi Tudományegyetem első rektora lett. Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át.

Emellett több neves külföldi egyetem díszdoktora és az Albert Lasker-díj kitüntetettje. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat. A tudós 1986. október 22-én, 93 évesen hunyt el Woods Holeben (Massachusetts, USA).