Lejárt a fű ideje? Ezt mutathatta meg a szegedi belváros idén nyáron

A hasonló belvárosi füves területekhez képest jobban kiszáradt a gyep a szegedi rakpart közelében, a Stefánia park, a Móra Ferenc park és a Roosevelt tér környékén – ezzel a problémával kereste fel a Szegedert a környéken lakó olvasónk. A helyzet azonban városszerte máshol is tapasztalható, olyan helyszíneken, ahol évekkel ezelőtt zöld fűvel találkozott az ember, most sok helyt nagy sárgás kiszáradások fogadják.

„Havonta nyírták, érezte az ember a fűillatot” – idézte fel a férfi az évekkel ezelőtti állapotot. A parkban sétálva hívta fel figyelmünket a talajban található apró kavicsokra, amelyek alapján azt feltételezi, a gyep nem csupán az országban általánosan tapasztalható aszály miatt száradt ki. „Ha van egy nagyobb eső, ami régen volt, két napig áll a víz, mert nem tud visszafolyni a talajba” a kavicsos talaj miatt olvasónk szerint.

„A fogadalmi templomnál és a polgármesteri hivatal előtt gyönyörűszép zöld fű van, olyan, mint Londonban. Simogatja az ember talpát, pedig ott is éget a nap” – jegyezte meg a férfi. Persze az említett Tisza-parti parkos részeken is vannak itt-ott zöldebb foltok – ezt azzal magyarázza, hogy ezeken a helyeken nyár végén már műtrágyával is ápolták a talajt.

Kétségtelen, hogy a szegedi talajt különösen súlyosan érinti az aszály, a városon belüli különbségekre ez azonban nem ad magyarázatot. Ezért az önkormányzatot és képviselőit is kerestük.

Nem csak az aszály szárítja a füvet

„A Roosevelt téren, ahol a játszótér és a régi platánok állnak, nem volt talajcsere, ott kavicsos a talaj, és öntözőrendszer sem épült ki” – válaszolta az önkormányzat a Szegedernek. A Stefánia egy részén már működik automata öntözőrendszer, ahogyan a helyi vandalizmus is, a város szerint gyakran megrongálják az öntözőfejeket. „A probléma megoldásában a rendőrség munkáját térfigyelő kamerák is segítik” – tették hozzá.

A város álláspontja szerint a mindennapi használat, például a kutyasétáltatás, az iskolai tornaórák, és a pihenés a fűben is erodáló hatással járhatnak. A kiszáradó fákkal kapcsolatban azt írták, próbálják őket folyamatosan pótolni, de a föld alatti vezetékek ezt gyakran megnehezítik.

Mihálik Edvin, Botka László zöld város programért felelős tanácsnoka, momentumos önkormányzati képviselő azt mondja, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. az utóbbi időszakban a hajnali szórófejes öntözést le is vette a programról a gyakori rongálások miatt. Szerinte „a közeli szórakozóhelyekről hazainduló »erős egyének« nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy más kiemelt zöldterületekhez képest jobban kiszáradt a Stefánia füves része”.

Többet kell költeni a klímavédelemre

„Az idei év extrém hősége és a szárazság megmutatta, az önkormányzatnak több forrást kell biztosítania a zöldterületek fenntartására és új zöldterületek létesítésére” – osztotta meg lapunkkal a politikus, aki szerint a jövőben csökkenteni kell a burkolt felületek arányát, és „a drágább fenntartás ellenére” több zöldterületet, fát és évelő ágyást kell telepíteni a közterekre.

Szerinte nem lehet várni az olyan beruházásokkal, mint a városi hőszigetek visszabontása, utcák, buszmegállók és terek árnyékolása, valamint lakóövezetek fásítása, különben „a közterületek jelentős része használhatatlanná válik”. Ám ez, ahogy az önkormányzat is említette, a közművek miatt nem egyszerű. „A csövek össze-vissza mennek, a fáktól pedig kell egy védőtávolságot tartani. Sok olyan belvárosi utca van, például a Horváth Mihály, ahol még egy fa sincsen emiatt.” Másrészt a finanszírozással is lehetnek problémák. „Az önkormányzat egyre kevésbé számíthat az EU-s források megérkezésére, saját forrásból, akár források átcsoportosításával is tennie kell azért, hogy élhető maradjon a város” – fogalmazott a zöldtanácsnok.

Számos probléma van tehát, amit át kell hidalni. A pénzügyi nehézségekre Mihálik szerint az érkező BYD jelenthet megoldást, a gyár ugyanis jelentősen megnöveli majd a város bevételeit. A fű állapotának megőrzése névtelen olvasónk szerint – ha a talajminőséget félretesszük – úgy lehetséges, hogy a térfigyelő kamerák helyett a járőrök figyelik a vandálokat. Ám a lapunk által felkeresett szakértő arra mutat rá, kérdéses, hogy kell-e egyáltalán erőltetni a Londont idéző zöld gyepeket egy alföldi városban.

Lejárt a fű ideje

„Két éve Kaliforniában dolgozom tájépítészként, nagyon hasonló problémákkal küzdenek itt is mind megrendelői, mind tervezői oldalról” – írta Körtvélyesi Dóra tájépítész a Szegeder kérdésére. Szerinte a „régi, hagyományos” fűnek a szegedi – vagy éppen dél-kaliforniai – klímában már egyszerűen lejárt az ideje. Úgy látja, minden oldalról nézve hatalmas költséggel és környezetterheléssel jár „ilyen friss, ropogós zöld füvet” telepíteni.

„Persze itt, Kaliforniában nem tájidegen szárazabb, már-már sivataghangulatú kerteket kialakítani. De azért valljuk be, Szegeden furcsa lenne jukkákat, pálmafákat látni a közparkjainkban” – tette hozzá. Itt hozzátartozik az igazsághoz, hogy a szegedi Glattfelder Gyula terén áprilisban már szabadföldbe is ültettek pálmákat, cserépben pedig már évek óta látni a növényt a belváros különböző pontjain.

A tájépítész, akinek két évvel ezelőtt mutattuk be a szegedi rakpart humanizálásáról szóló diplomamunkáját, úgy gondolja, drasztikus változásra lesz itt szükség. Méghozzá gyorsan, mivel a változás üteme is gyors: ma már az sem bírja a klímát, amiről korábban úgy gondoltuk, hogy szárazságtűrő faj. „Szomorú, izgalmas és nagy feladat ez, mert ezzel párhuzamosan az embereket is edukálni kell. Hogy értsék, miért nem támogatjuk a tuják vagy éppen a nagy gyepfelületek telepítését” – zárta gondolatait.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.