Két helyet remél a szegedi közgyűlésben, és ügyek mentén bárkivel szavazna a Kutyapárt

„Teljesen meg voltunk lepődve, amikor elkezdtünk plakátolni, rajtunk kívül senki sem volt a városban. A rendőrök megálltak és megkérdezték, hogy ezt így szabad? Mondtuk, hogy igen, ma 0 óra 0 perctől kezdve szabad” – mesélte a Szegedernek Tóth-Benedek Csanád, a Kétfarkú Kutya Párt szegedi szervezetének listavezetője. A párt Szegeden az elmúlt időszakban eléggé fű alatt mozgott, a szokásos vicces performanszokon kívül csak pár kisebb-nagyobb kiállásra futotta tőlük. 2024-ben viszont a város mind a 19 körzetében állítottak jelöltet, és az EP-választásokon való induláshoz szükséges aláírások jelentős részét is ők gyűjtötték össze a pártnak.

A szegedi kétfarkúak első komolyabb politikai szereplése két évvel ezelőtt volt, a 2022-es országgyűlési választásra minden Csongrád–Csanád megyei körzetben volt jelöltjük. Akkor szembesültek azzal, hogy nem egyszerű egy ilyen kampányon átesni. „Az, hogy most ez miért lett komolyabb, arra nagyon egyszerű a magyarázat, hiszen a politológusok is mondogatják, hogy megnőttünk, utol kell magát érnie az MKKP-nak. Ez megtörtént, és van egy olyan rétege a Kutyapártnak, akik ezt valóban komolyan gondolják” – mondja Tóth-Benedek. Szerinte most van körülbelül 15 komoly esélyesük az országban – akár képviselői, akár polgármesteri szinten – akivel kialakulhat majd egy országos hálózat és közös munka.

Egyrészt ez a komolyodás, másrészt a pezsgőbb közélet az, ami miatt a listaállítás mellett döntöttek Szegeden is. Meglepődtek, hogy mennyire jól álltak az emberek hozzájuk. „Semmilyen atrocitás sem ért minket a két hétben, amíg az ajánlásokat gyűjtöttük, viszont minden napra jutott egy kimondottan jó élmény” – mesélte a listavezető.

„Az egyik, ami nagyon jól esett, amikor egy 72 éves nénivel beszélgettem, és mondtam neki, hogy lesz majd egy kutyaszépségversenyünk, amire aztán eljött. A másik, amikor a város életében forgó emberek tudtak arról, hogy komolyodunk, jövünk, és támogattak.” Az EP-választásokon való induláshoz szükséges 20 ezer aláírásból a szegediek szállítottak a pártnak több mint 1500-at, ami elég jó arány, és amit Tóth-Benedek elsősorban Szeged egyetemváros mivoltának tulajdonít. „Nagyon sok fiatal állt meg a pultoknál, akik Szegeden nem tudnak ránk szavazni, mert nincs itt lakcímük, viszont az MKKP-t ismerik, szeretik, ezért támogatták.”

Politikai haszonszerzés céljából?

A szegedi szervezet két képviselői helyben bízik a közgyűlésben kompenzációs listáról, amit 2024-ben csak nekik, a Botka László vezette Összefogás Szegedért Egyesületnek és a Fidesz–KDNP-nek sikerült állítani. De nyerhető körzeteket is látnak. Nem tartják például lehetetlennek azt, hogy el tudnak vinni egy körzetet, elég csak a 270 milliós csalással vádolt, és jelenleg polgármesterjelöltként is induló Joób Márton körzetére gondolni, vagy arra, ahol a régóta megszokott képviselő, a KDNP-s Kothencz János nem indul újra. Tóth-Benedek Csanád azért jobban számol a listáról való bejutással, de öt év múlva már körzetben gondolkodnak.

Polgármesterjelöltjük viszont nincs, hiszen jelen pillanatban nincs olyan ember, akit alkalmasnak tartanának. „Tegyük fel, hogy Botka László úgy gondolja, köszöni szépen, elég volt neki az eddigi mandátum és visszalép. Akkor valaki nyerni fog. Ha pont a mi jelöltünk, és alkalmatlan a feladatára, akkor épp azt nem csináljuk meg, amiről ismernek minket. Hogy azt vállaljuk el, amiről tudjuk, hogy meg tudjuk csinálni. Pusztán politikai haszonszerzés céljából? Köszönjük szépen, nem ebben gondolkodunk” – mondta Tóth-Benedek.

Az átláthatóságról

Botka László 22 éve vezeti Szegedet, és eddig jelentősebb vagy érdemibb kihívója nem volt sem a Fidesz–KDNP részéről, sem a függetlenek között. Tóth-Benedek Csanád szerint, az jó is lehet a városnak, ha van egy folyamatos vezetés és látszik mögötte stratégia, másrészt az előnyeit is látja az amerikai rendszernek, amiben az elnöki mandátumot csak kétszer lehet megszerezni. „Meg lennék lepődve, hogy ha 22 évnyi városvezetés után valakinek mindig újszerű ötletei lennének, képes lenne a megújulásra, a modern, új eszközökben rejlő lehetőségek felismerésére”. A Kutyapárt célja pont az lenne, hogy felpezsdítsék, kiszélesítsék a közgyűlés látószögét – állítja a listavezető.

Tóth-Benedek Csanád, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szegedi listavezetője

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Tóth-Benedek úgy látja, számos projekt halt fájdalmas halált az elmúlt években Szegeden. Nem enyhítettek a Belváros terheltségén, nem vezették be a LED-es izzókat és az okos lámpaoszlopokat sem, és a Tisza-part is sok lehetőséget rejt, ami eddig kiaknázatlan maradt. Tóth-Benedek szerint több városrész fejlesztése is feledésbe merült az elmúlt időszakban, és ezekről nincs nyílt kommunikáció.

Ezért első körben az átláthatóság javításán szeretnének dolgozni, amiben a szegedi önkormányzat az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország 2024-es felmérése szerint is átlag alatt szerepel. A szegedi Kutyapárt a következő öt évben azt szeretné, hogy Szegednek is legyen közösségi költségvetése, illetve szerintük a budapesti VIII. kerület mintájára egy szegedi közösségi irodát is létre kellene hozni.

Szegeden az utóbbi időszak talán legforróbb témáját a kínai BYD-gyár szolgáltatta. A magyar kormány és a szegedi önkormányzat együttműködésében megvalósuló beruházásról kevés a tudott információ, szóval itt sem ártana az átláthatóságon javítani. Tóth-Benedek szerint a beruházás „ordenáré mennyiségű változással jár” a város szélén. Bővíteni kell a csatornahálózatot, bővíteni kell az elektromos hálózatot, de mégse nyúlnak hozzá azokhoz a városrészekhez, amik közel vannak a gyárhoz, és például még nincsenek csatornázva. „Pedig itt lesz egy cég, aminek kell a csatorna, és lesznek itt emberek is gépekkel, akik tudnak ilyet építeni.”

Szegeden nincs kampány, Szegeden falunap van

„Nyilván szükség van arra, hogy egy városvezetésnek legyen ellenpólusa” – vallja Tóth-Benedek, de szerinte ezt nem úgy kell értelmezni, hogy van a városvezetés meg a Fidesz, hanem hogy ügyek és elvek mentén megy a politizálás, ami a demokrácia alapja kéne, hogy legyen. „Nem ártana, ha a fideszes képviselők is megértenék, hogy amit a Botka-féle városvezetés mond, az nem mind ördögtől való, és vice versa.” A Kutyapárt szegedi listavezetője szerint a városi közgyűlésben általában az látszik, hogy a különböző oldalak képviselői egymás ötleteit minősítik le. Úgy látja, hogy a jelenlegi közgyűlésben is vannak olyanok, akik már ki is fejezték, hogy ügyek mentén nagyon szívesen dolgoznának velük együtt.

Ezek alapján biztos, hogy akár a kormánypárttal is együtt szavaznak majd, mert 27 képviselő lesz a közgyűlésben, és így óhatatlan, hogy előforduljon mindenféle együttállás. „Nem olyan régen az Egyetem TV egyik műsorában is volt szerencsém egyetérteni a Mi Hazánkkal. Ez azért meglepő, mert az MKKP-ról beszélve nem a Mi Hazánkat hozza az ember elsőre, akivel ügyek mentén egyetértünk, de van olyan elgondolásuk, amit abban a mélységben, ahogy ott ismertettek, abszolút támogattam.”

A 2019-es önkormányzati választásokéhoz képest eléggé lájtosra sikeredett a 2024-es kampány Szegeden. A kormánypárt részéről csak pár általános megmondásra, kátyúzásra, a városvezetés felől meg falunapokra és dolgok átadására futotta. Programmal sem állt elő, sem az önkormányzati, sem a rivális kormánypárti oldal. „Nekünk van egy állandó várostervezésünk” – vezeti fel Tóth-Benedek a szegedi MKKP Közösségi Várostervezés néven összerakott koncepcióját, melyben a városlakók felől érkező 236 véleményt aggregálták.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.