Leültünk megbeszélni, hogy alakítsunk egy bűnszervezetet és bűnözzünk?

„Mostanában a közbeszéd szerint elég sok furcsaság van ebben az ügyben” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken abban az ügyben, amiben Joób Márton, a korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus érintett. Joób és köre a vád szerint egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy műsorújság kiadásával és szórólapterjesztéssel foglalkozó cégét a piacon tudják tartani.

Az ügyészség szerint nem fizettek rendesen adót, fiktív számlákat adtak ki és fogadtak be, valamint a munkavállalóik után is alig fizettek járulékot. Ennek eredményeként 2013 és 2017 között mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak. Az elsőrendű vádlott Joób Mártonra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség, de a képviselő továbbra is kitart ártatlansága mellett. A vádlottak közül hatan korábban már bűnösnek vallotta magát, őket jogerősen el is ítélték.

Kedden tanúk meghallgatásával folytatódott a tárgyalás, először Joób cégeinek korábbi adminisztrátorát kérdezte a bíróság. „Őszintén, hogy milyen céghez voltam bejelentve, nem emlékszem, megjegyezhetetlen nevű cég volt” – mondta a középkorú nő. Kezdetben egy a szegedi Pillich Kálmán utcában lévő irodában dolgozott, majd később került ki egy a Róna utcában lévő helyre. Azért vették fel, hogy a terjesztést végző másodrendű vádlott keze alatt dolgozzon, de munkája részleteiről a politikussal állapodott meg.

Megrendeléseket kezelt, először Csongrád megyében, később már a terjesztést ellenőrző emberekkel is ő tartotta a kapcsolatot. A munkájára vonatkozó utasításokat a másodrendű vádlottól kapta, sokszor nála írták alá a bérpapírokat, ő adta oda a fizetéseket, amik borítékban érkeztek kiporciózva, lezárva. Többnyire a másodrendű vádlottól kapta ezeket is. Hogy Joób is adott-e neki, arra már nem emlékszik. Munkaadójának viszont a képviselőt tartotta.

A korábbi tárgyalásokon már szó volt arról, hogy a vádlottak szerint az egyik terhelt Joób tanácsára céget alapított azért, hogy a képviselő folyószámlahitelt tudjon felvenni. Erről a cégalapításról a nő is tudott. „Honnan tudott róla?” – kérdezte a bíró, mire a válasz az volt, hogy ő is be volt oda jelentve, neki azt mondták, új munkaerő-kölcsönzőhöz került.

A tanúnak a képviselő is feltett pár kérdést, mire ő egyértelműsítette, hogy nem kapott Joóbtól utasításokat, amikor már a másik helyen dolgozott. Munkaügyi papírokat és fizetést sem kapott tőle, nagyjából kéthavonta találkoztak.

A papírok szerint csak ügynökség volt

A nőt a képviselő vállalkozásainak könyvelő cég egyik alkalmazottja és annak főnöke követte a tanúk padján. Az alkalmazott elmondta, a hozzá érkező számviteli anyagok tartalmát nem vizsgálta, nem is volt a kompetenciája, azért a cégek feleltek. Ők csak formailag nézték a számlákat. Bírói kérdésre megjegyezte, hogy csak a munkaerő-közvetítős szerződésekkel kapcsolatban merültek fel kérdéseik, ott is a fordított áfa alkalmazásának a terén, mert azok nem a jogszabálynak megfelelően voltak alkalmazva. Arra már a tanú nem tudott válaszolni, hogy ez hogyan merült fel.

Főnöke is csak a fordított áfát emelte ki mint problémát. Szerinte Joób azzal magyarázta a közvetítő cégek beiktatását, mert pályázni szeretett volna, és ezeken a cégeken keresztül nem kellett vállalnia azt a kötelezettséget, hogy a dolgozókat adott időn túl is foglalkoztassa. A könyvelő cég vezetője minden hozzá kerülő vállalkozás viszonylatában végzett vizsgálatokat azzal kapcsolatban, hogy ügyfelei partnerei milyen kockázatokat rejtenek. Elmondta, Joób cégének, a Műsorkalauz Kft-nek a kapcsolatait is vizsgálta, de arra már nem emlékezett, hogy miket talált. A képviselő erre hozzáfűzte, hogy neki külön igénye is volt az ilyen átvilágításokra.

A könyvelő arról is mesélt, hogy több adóellenőrzés is volt a képviselő környékén az évek során, de semmilyen megállapításra sem jutottak.

A nyomozati dokumentumok szerint Joób cége a műsorújságok terjesztésével is foglalkozott, ezt saját alkalmazottai végezték, a képviselő azonban azt a látszatot akarta kelteni, hogy alvállalkozói vannak, ezért fiktív számlákat fogadtak be, hogy minimalizálják az adóterheket. A könyvelő szerint annak, hogy terjesztést is végzett volna a Műsorkalauz Kft., az általa látott papírokban nem volt nyoma, a cég ügynökség volt a bizonylatok alapján, amik formailag rendben voltak, nem látszódtak fiktívnek.

Teljesen padlót fogtam

Utolsó körben a másodrendű vádlottat, a terjesztést végző cég vezetőjét és a feleségét hallgatta meg a bíróság. Ekkor került szóba egy beszélgetés, ami 2019 őszén zajlódhatott a terjesztő háza előtt ő és Joób között.

„Fölmerült, hogy mennyiért vállalnék át dolgokat, amire két érv miatt mondtam nemet”

– mondta a másodrendű vádlott. Az egyik érve az volt, hogy a lehetséges büntetés előreláthatólag nem felfüggesztett jellegűnek nézett ki, a másik meg, hogy szerinte minden benne volt azokban az exceltáblákban, amit a nyomozók lefoglaltak. Konkrét összeg az átvállalással kapcsolatban nem hangzott el.

„Teljesen padlót fogtam” – mondta a felesége, aki azt állította, hogy a gyerekszobában szellőztetett épp, amikor hallotta az utcáról beszűrődő beszélgetést. „Elhangzott, hogy mit kellene átvállalnia?” – kérdezte Joób ügyvédje, mire a tanú nem válaszolt. Az ügyvéd folytatta és azt kérdezte, hogy a nyomozás során meghallgatták-e a nőt tanúként. A válasz az volt, hogy nem, mivel az egyik vádlott közeli hozzátartozója. Arra, hogy most miért vállalta, hogy beszél, már nem akart válaszolni. „Tudja, ki volt az eljárást vezető ügyész akkor?” – jött egy újabb kérdés, mire kiderült, hogy a nő egyik régi ismerőse, de csak facebookos kapcsolat van közöttük, régóta nem beszéltek. „Mostanában a közbeszéd szerint elég sok furcsaság van ebben az ügyben” – jegyezte meg az ügyvéd.

„Nem emlékszem rá, hogy ilyet kértem, nem emlékszem rá, nem történt ilyen”

– mondta Joób a tanúra reflektálva, mire a bíróság szembesítést rendelt el. A nő és a képviselő ezután egymás szemébe mondták igazukat, de nem vezetett célra a dolog. „Egyikük nyilvánvalóan nem mond igazat” – summázta az eredményt a bíró.

Leültünk megbeszélni, hogy bűnszervezetet alakítsunk?

„A letartóztatásom pillanatáig fogalmam sem volt arról, hogy az alvállalkozó cégekkel bármilyen rendellenesség is van” – folytatta Joób, aki szerint ezért sem igaz az, hogy megkereste a terjesztőt azzal, hogy vállaljon át dolgokat. Azt is elmondta, hogy ő nem állt kapcsolatban a munkaerő-kölcsönzőkkel, azoknak a bevonását a másodrendű vádlott ajánlotta és ő is intézte.

A lehallgatása során készült felvételeket is idézte a bíróság, amiben volt egy olyan mondat az adminisztrátor lefoglalt számítógépével kapcsolatban, hogy „letöltötték róla az egész infót, tálcán kínáljuk az egész múltunkat”. Ezeken a felvételeken Joób hangja is ideges volt, amit most azzal indokolt, hogy ha lefoglalásra kerül egy olyan gép az irodájában, amit nem ők használnak, persze, hogy ideges lesz, mert ki tudja, mi van rajta.

A politikus végül egy kétoldalas beszédet is felolvasott. Szerinte egy koncepciós per zajlik vele szemben, és azt is megjegyezte, hogy az ügyészség több bizonyítékot sem kért el tőle, ami a javára szólna. Úgy látja, a terjesztő már védekezni is elfelejt, bűnöket vállal magára csak azért, hogy másokat befeketítsen. A képviselő feltételezése szerint a férfinak megállapodása van az ügyészséggel egy enyhébb ítéletre. „Szó sem volt bűnszervezetről”, mondta, „bár a másodrendű vádlott ezt hangoztatja”. „Míg az ügyészségnek ez egy akta, mi az életünkért harcolunk” – jegyezte meg.

Korábban feljött, hogy olyan „szolgáltatásokat” vett igénybe a képviselő és köre, amik valótlan számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot. Ezt a vád szerint a nyolcadrendű vádlott biztosította, így a tárgyalás végén ő is felolvasott egy pároldalas nyilatkozatot. Hosszan érvelt amellett, hogy ők nem követtek el semmilyen törvénytelen dolgot, szerinte a bűncselekményeket az alvállalkozóknál kell keresni.

Végül szembesítésre hívta a másodrendű vádlottat. „Leültünk-e azért, hogy alakítsunk egy bűnszervezetet és bűnözzünk?” – kérdezte tőle, mire a terjesztő azt mondta, hogy nem, de ilyet nem is mondott soha. A nyolcadrendű vádlott szerint nem bűncselekmény tervezése volt a céljuk, később derült ki, hogy az történt, a másodrendű vádlott szerint viszont nem volt kétséges, hogy bűncselekményt követnek el, de bűnszervezetről szó sem volt.

A következő forduló időpontját június 20-ra tűzte ki a Törvényszék.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.