Kétszázötven kézművest és iparművészt várnak a hétvégi Hídivásárra Szegeden

A Szeged napja programsorozat részeként immár 23. alkalommal szervezik meg a szegedi Hídivásárt. Szombaton és vasárnap az autók és a tömegközlekedési eszközök helyét több mint 250 hazai kézműves és iparművész veszi át a Belvárosi hídon és a Híd utcában, tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Rácz Attila, a Szegedi Városkép és Piac Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, több évtizedes hagyomány, hogy kulturális és gasztronómiai programokkal köszöntik Szeged napját. A Hídivásár standjainál hazánk legjobb keramikusai, bőrdíszművesei, fafaragói és egyéb kézművesei lesznek jelen. A két nap során több kisebb zenei programmal, valamint utcaművészekkel, különböző vásári produkciókkal találkozhatnak a kilátogatók a hídon, a Civilek utcájába átsétálva pedig szegedi civil szervezetek interaktív bemutatóit tekinthetik meg.

Pénteken kezdődik a Dóm téri kavalkád, ahol három napon át koncertek szórakoztatják az egybegyűlteket. Pénteken a New Level Empire és a Wellhello, szombaton a Soulwave, valamint Dzsúdló lép föl, majd vasárnap a Blues B. R. Others után a Magna Cum Laude nagykoncertje zárja a rendezvényt. Szombat késő este ünnepi tűzijátékkal emlékeznek arra, hogy Szeged 305 éve nyerte vissza szabad királyi városi rangját.

A koncertek szünetében jótékonysági borárverést rendeznek, ahol a szegedi Borfesztiválon kiállító termelők által felajánlott palackokra, borválogatásokra lehet licitálni. A befolyt összeg a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány munkáját segíti. Vasárnapig tart a szegedi Borfesztivál, az ország legnagyobb borászati seregszemléje, ahol 160 borász várja a több tízezer látogatót. A borok mellett a Széchenyi tér árnyas platánfái alatt komoly- és könnyűzenei, valamint dzsesszkoncertek is szórakoztatják az egybegyűlteket.

Szeged napját május 21-én ünneplik, mert a település 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban „a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként” ekkor kapta vissza a szabad királyi város rangot, melyet első alkalommal a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla adományozott a városnak.