Új időszaki kiállítás nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban március 1-jén, pénteken 16 órakor. A jólfésültség története című tárlaton a haj, az arcszőrzet kerül a középpontba többféle szemszögből. Arra keresik a választ, mik voltak a szépségipar fejlődésének főbb mozgatórugói, állomásai, kik voltak meghatározó szereplői. A kiállítás, mely a fővárosi Kiscelli Múzeum A jólfésültség története – Fodrászipari forradalom Budapesten című kiállításának szegedi adaptációja, augusztus 31-ig lesz látogatható.

Az orvostudomány szerint az élet szempontjából a hajnak nincs nélkülözhetetlen szerepe, ugyanakkor testünk egyik legellenállóbb része és mindig is fontos szerepet kapott az emberek életében: a haj és az arcszőrzet viselésének szokásai végigkísérték az emberiség történetét. Mivel a haj számos kultúrában szennyesnek és szennyezőnek számított, nem akárkik nyúlhattak hozzá, specialistákra volt szükség. A közterületen dolgozó borbélyok a 17. századtól állandó műhelyeket nyitottak, ahová kizárólag férfiakat vártak. A nők először csak a 20. században léphettek ki otthonukból a hajuk ápolása céljából. A nagyvárosokban egyre inkább megjelentek a fodrászszalonok.

A kiállítás ezt a változást szemlélteti érdekes tárgyak és történetek segítségével. Bemutatnak fodrász- és borbélyszalonhoz tartozó bútorokat, hirdetéseket, ikonikus eszközöket. A látogatók megismerhetik a haj kémiáját és biológiáját, a fodrásztechnológiák változását, a fodrászműhelyek kialakulását. A kellékek mellett képzőművészeti alkotásokkal, videókkal és fotókkal is találkozhatnak az érdeklődők, melyek remekül megidézik majd ezt a különleges világot.

A tárlaton egy szelfipontot is kialakítanak: egy retro hajszárító búra alá, egy régi fodrász fotelbe ülhetnek majd be a látogatók, ahol szabadon fotózhatják vagy fotóztathatják magukat. Emellett megcsodálhatják Dankó Pista feleségének fésülködő asztalát, Bajor Gizi díszfésűjét vagy egy hajjal díszített levelezőlapot is.