A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság még 2023 februárjában hirdetett részben jogerős ítéletet az úgynevezett Szeviép-ügyben, melynek tárgyalása 2015 októberében kezdődött, a szegedi építőipari cég pedig még 2010-ben kért csődvédelmet. Tavaly csődbűncselekmény elkövetése miatt 2,5 millió forintra büntették B. S. másodrendű vádlottat, míg P. L. harmadrendű vádlottat jogerősen felmentette a csődbűncselekmény elkövetésének vádja alól Debrecenben, ezzel a bíróság lényegesen enyhítette a korábban első fokon kiszabott börtönbüntetéseket.

A harmadfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla már jogerős ítéletet hozott február elsején, ezzel lezárult a több mint 8 éve zajló ügy. B. S.-t bűnösnek mondták ki csütörtökön társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében, és a korábban megítélt 2,5 helyett 3 millió forintot kell fizetnie büntetésként. Az ítélőtábla az ügy teljeskörű felülbírálata során nem észlelt eljárási szabálysértést, aazonban az első és másodfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésére és néhány esetben helyesbítésére volt szükség, írják közleményükben.

Már az ügy nyomozati szakaszában is hiányosak voltak a bizonyítékok. A Debreceni Törvényszék indokolása túlnyomórészt logikailag helyes volt, azonban részben téves ténybeli következtetésen alapult, véli az ítélőtábla. Így a helyesbített tényállás alapján megállapították a vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében, hiszen a cég igazgatóságának tagjaként szándék- és akarategységben cselekedett többi társával. Az ítélőtábla nem értett egyet az ügyészség indítványával, melyben a vádlott cselekményét sikkasztás bűntettének kérte minősíteni.

Nyomatékos enyhítő körülményként értékelték továbbá a kirívóan hosszú ideig tartó eljárást,

amely nem róható fel a vádlottnak. Továbbá a vádlott büntetlen előéletét és rendezett életvitelét is enyhítő körülményként vette figyelembe.

Szegeden még szabadságvesztésről volt szó

Az ügy előzménye, hogy a Szegedi Járásbíróság első fokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.

A vád szerint a milliárdos forgalmat bonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során 6,5 milliárd forintnyi hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Az ügyészség úgy látta, a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket – az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon – a teljesen vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak –, sportszervezeteknek.

Pécset is megjárta az ügy

A Szegedi Törvényszék azonban másodfokon – bizonyítottság hiányában – felmentette a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. Az ügy a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárása után a pécsi táblabíróságra került. A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás.

A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az első fokú ítélet megalapozatlan, és ez kizárólag bizonyítás felvételével – szakértői vélemény további kiegészítésével, esetleg a szakértő ismételt meghallgatásával – küszöbölhető ki, erre azonban a harmadfokú eljárásban nem volt lehetőség.

Szabó Bálint képviselte a károsultakat

„Mindent lepapíroztak, mindenről volt számla, szerződés. Aki így visz csődbe egy céget, vagy balek, vagy zseni. Vagy valójában nem is akart csődöt” – fogalmazott az Átlátszónak egy forrás a Szeviép csődje kapcsán. Az ügy 2010-ben robbant, amikor a Dél-Alföldön jól ismert cég épp az M43-ast építette a Tisza M43 konzorcium részeként.

Az Index 2020-as cikke szerint a problémák valójában 2007-ben elkezdődtek, és 2008 elejétől a Szeviép már komoly fizetési nehézségekkel küzdött. Szabó Bálint 2013-ban a Szeviép-alvállalkozók képviselőjeként szervezett demonstrációkat. Szabó 2014-ben azt nyilatkozta, „a szegedi Szeviép-ügy Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági bűncselekménye”, mely során „közel 10 milliárd forinttal károsították meg az alvállalkozókat”.

2017-től kormánypárti képviselők is megszólaltak, valamint a kormánysajtó is írt az ügyről, többek között a Pesti Srácok. 2019-ben interjút adott a Délmagyarországnak a most elítélt másodrendű vádlott, aki akkor azt mondta „a projektek megcsapolása választási célokat szolgált. A cikkben tett állítások után perelték a lapot. A sajtóperben kiderült, hogy a Szeviép mégiscsak kapcsolatba került Ujhelyi Istvánnal, de nem úgy, ahogy le volt írva, a NAV pedig kimondta, Botka Lászlónak sincs köze a csődhöz.

Szabó Bálint Lázár Jánost közreműködésével később az államot is bevonta a kártalanításba. A Debreceni Ítélőtábla közleménye szerint 2,6 milliárd forintos ókártalanítás született végül az ügyben. Szabó a károsultakat képviselve 2018-ban több mint 100 milliós bevételre tett szert, ami sem azelőtt, sem azután nem jött össze, írja az Átlátszó.