BYD-beruházás: hússzor drágábban vette meg a város Csányi Sándor földjeit, mint a gazdákét

A kínai BYD elektromosjármű-gyártó válallat Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt. Az Átlátszó kiderítette, hogy míg a gazdáknak átlagosan 3,8–4 millió forintot ajánlott az önkormányzat hektáronként, a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt. által birtokolt részén lévő ingatlanokért hússzor többet.

A Szegeder is megírta, a pletykák szerint a leendő BYD-gyár miatt felvásárolt földekért nem éppen a piaci értékének megfelelő összeget kapták a gazdák a kisajátítás során. Az Átlátszó ezért közadatigényléssel fordult a szegedi önkormányzathoz, amire ők egy linket és egy felsorolást küldtek, de ebben egyes adatok nem szerepeltek, vagyis „az önkormányzat kibújt a pontos válaszadás alól” a lap szerint. Végül az egykori Pick-telek kapcsán – ide tervezte új gyárát a Pick Szeged Zrt., de később furcsamód lemondtak róla – másodjára már megkapták a kért adatokat.

A tulajdoni lapok alapján Szeged városa idén ősszel összesen 97 hektár beruházási területet vásárolt saját használatú utakkal a Pick Szeged Zrt.-től, írja az Átlátszó. A vételárként megadott 22 830 352 euró mintegy 8,6 milliárd forintnak felel meg, ami hektáronként 88,7 millió forintot jelent.

Ez több mint hússzorosa annak, mint amit a gazdáknak ajánlottak a kisajátítás során.

Arra viszont nem válaszolt az önkormányzat a lap szerint, hogy a többi földért mennyit adtak, csak a Pick Szeged Zrt. számait tudták meg. Emiatt az adatvédelmi hatósághoz fordultak. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beszámolója alapján a 100 hektárt összesen 3,2 milliárd forintért vehette meg annak idején a Csányi egyszemélyes tulajdonában álló Infelo Logisztikai és Ingatlanfejlesztő Kft., amit aztán a már említett 8,6 milliárdért adtak tovább idén.

Az Átlátszó kérdezte a várost és a Bonafarm Csoportot is a miértekről. Utóbbi kivételesen – az üzleti titok ellenére – megerősítette, valóban 88,7 millió forintot fizetett nekik a szegedi önkormányzat, és hozzátették, részben közművesített ipari telekről van szó. Az önkormányzat is azzal érvelt, hogy „az iparterület ára nem összehasonlítható a mezőgazdasági területtel”, ami egyébként a város szabályozási tervében is ipari minősítésű. Az átlátszó viszont megnézte a parcellaazonosító rendszer oldalán, ahol viszont inkább szántóként, mint ipari területként szerepelt.

A város egyébként válaszában kifejtette, hogy a kérdésben szereplő Pick-terület értékét az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező magyarországi ingatlanos cég állapította meg. E terület értékét növeli az elhelyezkedése (közvetlenül az autópálya-csomópont mellett terül el), valamint az, hogy megtörtént a művelésből való kivonása, a terület jelentős részén pedig már a lőszermentesítési és régészeti munkálatokat is elvégezték, így az azonnal hasznosítható iparterületként”.

A gazdák tulajdonában lévő, olcsóbban kisajátított földekről pedig úgy fogalmaztak, hogy „a mezőgazdasági területek értékét a vonatkozó törvény alapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kirendelt értékbecslő határozza meg. Ebben semmiféle mérlegelési jogköre, ráhatása nincs az önkormányzatnak”. Megemlítették továbbá, hogy a területek nem válnak ipari beruházásra alkalmassá a tulajdonosváltással, így értékük nem tartalmazza sem a művelésből való kivonás, sem a terület ipari célú hasznosításához szükséges, több milliárd forintba kerülő munkákköltségeit.