„Az önkormányzat megveszi ezt húgyért-szarért, aztán drágán eladja iparterületnek”

„Itt most az önkormányzat megveszi ezt húgyért-szarért, aztán drágán eladja iparterületnek” – ezt mondta az egyik gazda a Telexnek. A lap annak ment utána, hogy a Szeged határában nemrég kinevezett, közel 300 hektáros területen miként zajlik a még magántulajdonban lévő földek kisajátítása. Itt ugyanis a tervek szerint egy nagyberuházás készülődik, melyről a Szegeder is írt.

Az említett mezőkön nemrég volt aratás. „Nemrég arattunk ezen a területen, a terv az volt, hogy újra bevetjük. De a kialakult helyzetre tekintettel nyilván nem merjük, nem tudjuk, le is tudnánk-e még aratni.” A földbirtokosok azt mondták, az egyik oldalon Szeged külvárosi része, egy lakópark, a másikon az M43-as autópálya található, és ettől igazán jó fekvésű mezőgazdasági terület: könnyen el lehet érni döngölt földúton, ami nem csak terepjáróval járható.

A Telexnek sem árult el azonban az önkormányzat többet, mint nekünk, sőt még a fideszesek sem nyilatkoztak az ügyben, mely kapcsán hírzárlat van. „Nem értjük, miért utólag tájékoztatnak, miért nem előre ültek le velünk beszélni” – ezt már egy másik földbirtokos mondta a lapnak. Szerinte mindenki tart a városvezetéstől, mert „hasonló ügyeket lehetett már Magyarországon hallani, de azok mind fideszes ügyek voltak”. Eközben arról panaszkodnak, hogy jó minőségű, 35–70 aranykoronás termőföldekről van szó (19 aranykorona az átlag).

„Igazából mindegy is, mi épül ide. Őrület, hogy ilyen jó minőségű földeket fogunk, és leöntünk betonnal.”

Az önkormányzat a kormánytól korábban megbízásokat kapó Baker & McKenzie ügyvédi irodát bízta meg a kisajátításos vételi ajánlatokkal. A gazdák szerint viszont sem a föld minőségét, sem elhelyezkedését nézve nem reálisak az ajánlatok. „Úgy néz ki, fordítva inflálódik itt a pénz.”

A területek értékbecslését a Conzus Igazságügyi Szakértő nevű cég készítette a vármegyei Kormányhivatal megbízásából. A Conzus egy kis, budapesti székhelyű igazságügyi szakértői társaság, mely hamar nagyra nőtt több állami beruházás révén, írja a Telex. Korábban már ajánlottak 60 ezer forintot egy olyan földterületért, amiért bruttó 3 millió is járt volna egy másik értékbecslő szerint.

„Láttunk olyat is, ahol több ezer forintig felment a négyzetméterár, mi pedig 300–450 forintos négyzetméteráron kapunk ajánlatot?” – mondta az egyik földtulajdonos, míg egy másik szerint a neki ajánlott összegért maximum negyedakkora földet tudna venni, mint a mostani. Már ha egyáltalán, mert „ezeken a területeken egyébként sincs adásvétel, mert nincs az a marha, már bocsánat, aki ezeket a jó földeket eladja”. Ráadásul ha jó árat is kapnának érte, éveket kellene várni egy új föld megvételére, és a pénz addig is inflálódna.

Egy jogász szerint az alacsony árú kisajátítás úgy lehetséges, hogy a béketelepi földek felbecsléséhez olyan mintákat használnak, amelyek Szeged másik felén, a városhatár közelében vannak, így értéktelenebbek is, mint az érintett földek. Ez pedig jogilag rendben van, még ha a földterületek a lakóövezet és az autópálya közelsége miatt drágán eladhatók lennének. Egy másik értékbecslő szerint

mindez hektáronként akár 10–15 millió forintot is jelenthetne.

A jogász megjegyzi, nincs sok opciója annak, aki nem fogadja el a kisajátítási vételárat, a folyamatot ugyanis nem lehet megakadályozni. „Bíróságra lehet járni maximum egy másik szakértői véleménnyel, de ez nem olcsó mulatság.”

A gazdák nem értik, miért csinálja ezt így az önkormányzat. Mindenesetre már kaptak is levelet arról, hogy szeretné a város elkezdeni a munkálatokat: talajmintát vennének, de régészeti feltárás és lőszermentesítés is szükséges. Úgy vélik, a szegediek egy része aggasztónak találja, hogy a kormány és a polgármester együttműködik a hírzárlatban, de egyikük szerint valószínűleg „van az a pénz”, amiért ez így alakul. A Telex cikkében szegedieket is megszólaltatnak, sokuk nem is hallott a gyárról. A teljes írás itt elérhető.