Titokzatos és komoly ipari befektetők pályáznak a Pick szalámigyár szegedi telkére

2024-re készül el a Pick Szeged Zrt. új szegedi üzeme, amely 25 százalékkal növeli a vállalkozás penészesszalámi-előállítási kapacitását – közölte szerdán a Bonafarm csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója a közmeghallgatáson. A kérdések közben azt is elárulták, hogy zajlik valamiféle titokzatos tárgyalás lehetséges ipari befektetőkkel, akik a korábban tervezett új gyár területén, a még mindig a Pick tulajdonában lévő, lézerközpont melletti zöldmezős telekre építkeznének.

Korábban már írtunk arról, hogy beruházást tervez a Pick Szeged Zrt. November 3-án, szerdán volt erről egy közmeghallgatás a városháza dísztemében, ahol Takács István vezérigazgató elmondta, a cég 152 éves történetében egyedülálló beruházás költsége 40 milliárd forint, amelyhez a vállalkozás 10,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap, erről korábban már beszámoltunk.

A beruházásnak köszönhetően ki tudják költöztetni a Maros utcai telephelyet, így csökken az üzembe érkező járműforgalom, mert a penészes szalámi előállítása, szeletelése, csomagolása teljes egészében a Szabadkai úti telephelyen zajlik majd. Továbbá a belvárosba sem lesz majd akkora kamionforgalom, csupán egy helyre lennének koncentrálva. Az is felmerült, – és akkor itt az önreklám helye; egy ilyen cikk már régóta érlelődik bennünk, akárcsak a szalámi – hogy mi legyen az egykori, történelmi gyár helyén?

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy egy kulturális negyedre gondoltunk a gyárépületek régi állapotra visszabontásával, múzeummal (mint a pécsi Zsolnay-negyed), kávézókkal és éttermekkel, akár egy kisebb szállodával, vagy irodákkal techvállalatoknak, de ez majd egy későbbi cikk. Amin nagyon meglepődtünk és kifejezetten örülünk, hogy bár még nincs végleges koncepció, a Pick is nagyon hasonlót fontolgat:

étterem, múzeum akár egy berendezett mintagyárral, de számos ötletük van még.

Térjünk is rá arra, hogy miért nem költöznek ki az M43-as autópálya, illetve az ELI lézerközpont körüli Science Park mellé, ahogy azt korábban beharangozták, miközben már a telket is megvették anno a zöldmezős beruházásra. A Pick részéről először Csőke Péter mondta el azt, hogy a Szabadkai úti barnamezős beruházás kiváltja a Budapesti útra korábban tervezettet, tehát valóban nem fognak semmit kiköltöztetni oda, azonban az erre megvásárolt telek még az ő tulajdonukban van.

Mint mondta, többféle alternatíva van jelenleg ennek hasznosítására. Arra a kérdésre, hogy mégis miért nem költöznek ki, Takács István úgy érvelt, hogy az a beruházás ugyanaz lett volna, mint most a Szabadkai úti, csak jóval drágábban. Itt viszont több olyan kérdés is felmerült bennünk utólag, mint például az, hogy miért nem lehetett látni ezt korábban, mielőtt megvették a telket? Mi változott azóta, ha elviekben ugyanazt adja mindkét helyszín? Mihálik Edvin rá is kérdezett arra, hogy a megvett területtel milyen konkrét elképzelések vannak, mire Takács elárulta, hogy ebbe az önkormányzat is intenzíven be van vonva,

több ”titokzatos” megkeresés is érkezett nagyon komoly érdeklődőktől a területre.

Az igazgató szerint ezzel is nyer a város, hiszen a Pick a már meglévő területén épít, így átengedi a zöldmezős telket olyan beruházásoknak, amelyek munkahelyeket is hoznak. Nagy Sándor alpolgármester is megerősítette azt, hogy folynak a várossal egyeztetések, de titoktartási kötelezettség miatt nem mondhatnak többet.

Zárásként egy érdekes sztori a közmeghallgatásról: Egy felszólaló úr meg is jegyezte, hogy miért jöttek rá pont most, ennyi előkészület után, hogy mégse költöztetik ki a gyárat, mert nincs pénz? Szerinte Alsóváros egy kertváros, a beruházással pedig a körtöltésen belül tartják a gyárat, ezzel évtizedekre megatározva a városrész képét. Erre Nagy Sándor alpolgármester azzal vágott közbe, hogy ez a lakos véleménye – amit lakossági észrevételnek tekint, nem pedig feltett kérdésnek, így nem kell válaszolniuk – míg a cégnek más a véleménye, amik egymás mellett léteznek, amelyekről persze lehet vitatkozni.

A felszólaló úr ezután megkérdezte, hogy akkor ezek szerint most ezt értjük? Mire Nagy Sándor: „Na, ez egy kérdés!” Erre Takács István kérdezett vissza rögtön, hogy ha egy levest meg tudna venni az úr 2 ezer forintért is, akkor megvenné ugyanazt 4 ezerért? Mire az úr: „Ha lenne rá pénzem, akkor igen!” Végül Takács zárta le azzal a témát, hogy egy cég nem így gondolkodik.

Emiatt nem is térnénk ki mindenre, mivel sok kérdésünkre választ kaptunk az eseményen, inkább ezekre fókuszálnánk. A világon egyedülálló a szegedi téliszalámi 90 napos, rendkívül kézimunkaigényes érlelési eljárása, amely a füstölési eljárást és a természetes penészképződést kombinálja. Tőlünk délebbi országok inkább a szabadban érlelik ezen húskészítményeket, míg északabbra – amibe Magyarország is beletartozik – inkább a füstölés a jellemző, a Pick az egyetlen, amely kombinálja e kettőt.

A cég komoly technológiai fejlesztést is tervez, amely magas szinten automatizálja ezt a folyamatot ipari robotokkal, ezen már több mint három éve dolgoznak olasz szakemberekkel. A különlegessége miatt teljesen új és egyedi, a Pickre szabott technológiát kellett fejleszteni, ezért kellettek az olaszok. Azonban felmerül a kérdés, hogy mi lesz így a munkahelyekkel? A Pick részéről elmondták,

nem lesznek új munkahelyek létrehozva a beruházással.

Sőt, bár némi eufemizmussal élve azt mondták, hogy nem is fog csökkenni a létszám, de ez csak részben igaz: körülbelül 40–50 embert fognak úgy ”leépíteni”, hogy nyugdíba vonulnak 2–3 év alatt, amíg az új üzem megépül – ez körülbelül a jövő év második felében fog elkezdődni –, helyükre pedig nem vesznek fel új embert. A robotok másik hozadéka, hogy ezentúl nem egy új, magasra törő érlelőtorony fog születni, hanem lapos gyártóüzem. Ez nyilván a technológia miatt van így; a robotok jobban tudják szállítani futószalagon a ládákat, vagy más műveletet is egyszerűbb horizotálisan elrendezni.

Az új üzem Szegeden, a már meglévő, Szabadkai úti telephelyen épül fel, az egykori vágóhíd helyén, amit Mohácsra költöztettek. A bontási folyamatok jövő év második felére fejeződnek be, az építési munkák ezt követően kezdődnek, az első termékek 2024-ben kerülhetnek ki az új gyárból. Az üzem építése közben előfordulhatnak ideiglenes forgalomkorlátozások, vagy például az Olaszországból hozott nagyobb részegységek is okozhatnak ”fennakadást”, de erről tájékoztatni fogják az ott élőket.

A cég működési költségének negyedét az energiaköltségek teszik ki. A beruházás keretében ezért megújuló energiaforrásokat, napelemeket is telepítenek, ami a teljes körű korszerűsítés mellett lehetővé teszi azt, hogy a jövőben kisebb ökológiai lábnyommal állítsanak elő egy kilogramm szalámit. Azt viszont Ménesi Imre képviselő kérdésére – aki maga is dolgozott a Pick-nél – elmondták, hogy

nem tervezik a vasúti szállítást feléleszteni.

Pedig a Szabadkai útnál már adott egy gazzal benőtt, az országos vasúthálózathoz csatlakozó iparvágány is. Ezzel egy hatékonyabb és zöldebb módja lenne az áruk, vagy egyéb alapanyagok szállításának, de valószínűleg drágább is lenne. Bár fajlagosan nem feltétlenül, ennek ellenére lehetséges, hogy ritkábban, de nagyobb mennyiségű készletek szállítása nem adott a gyár esetében, ami pedig a vasút előnye lenne.