Jövőre kezdheti működését a dorozsmai konténerterminál, 2025-ben a Metrans is felépíti sajátját

Félmillió négyzetméternyi vasúti átrakóterület épül Magyarországon az ipari üzemek és az áruszállítás kiszolgálása érdekében, ismerteti a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. A szövetség szakmai becslése szerint ez 80–100 milliárd forint beruházást igényel a fejlesztők részéről.

Emlékeztetnek, a vasúti terminálok bővülése a fényeslitkei East-West Gate átadásával már tavaly elkezdődött. 2024-ben és 2025-ben újabb négyet adnak át, és továbbiak építéséről is folynak tárgyalások.

Jövőre kezdheti meg működését Szegeden, az egykori kiskundorozsmai átrakó területén a PSP Terminál,

amely elsősorban a Dél-Alföldről, Szerbiából, Romániából és Bulgáriából érkező forgalmat fogadhatja. A Petrolsped Szállítmányozási Kft. félmilliárd forintos magánberuházásával kialakított terminál 48 ezer négyzetméterén daruzható és nem daruzható félpótkocsikat, valamint konténereket tudnak majd vasútra rakni. Erről a Szegederen is beszámoltunk, cikkünk a Telexen is megjelent.

KAPCSOLÓDÓ CIKK:

Nem a RoLa indul újra Szegeden, de így is évente 60 ezer kamion tűnhet el a magyar autópályákról

Szeged egy időre lekerült a nemzetközi árufuvarozás térképéről. Most az egykori RoLa terminál helyén intermodális átrakodó épül, ahol már csak a pótkocsit vagy a konténert tennék vonatra, amit aztán több mint 1000 kilométerre is elvinnének Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba, Nagy-Britanniába, vagy a Baltikumba.

Ezt követően adják át a BMW-gyár szomszédságában a Debrecen Terminált, ezt főképp autógyártók és beszállítóik fogják használni. A 110 ezer négyzetméteres területen portáldaruval és mobil rakodógépekkel tudnak majd rakodni konténert és pótkocsikat.  A terminál működtetéséhez szükséges kiegészítő berendezések bekerülési költsége 17,2 milliárd forint.

2025-ben adhatják át az M76-os autópálya tervezett nyomvonala és a vasúti fővonal találkozásánál épülő a Zalaegerszeg Terminált,

valamint a Szeged Terminált, amely a csongrádi megyeszékhely ipari és logisztikai központjában épül,

mindkettő a METRANS beruházásában. Erről is írtunk már, tervrajzot is bemutatva, ez a terminál nagyobb lesz és kizárólag konténerekkel foglalkoznának, és valószínűleg a tervezett szegedi óriásgyárhoz is kapcsolódik majd. A már működő létesítmények közül többet is bővítenek.

  • Európa legnagyobb szárazföldi intermodális terminálját, a Fényeslitkén tavaly átadott East–West Gate-et azért fejlesztik, mert az ukrajnai háború miatt nagy az igény az ömlesztett áru átrakására.
  • Budapesten a Rail Cargo Terminal – BILK Zrt. 220 ezer négyzetméteres telephelye új konténerrakodó gépekkel gyarapodik, és energiahatékonysági beruházásokat is végrehajtanak mintegy 250 millió forintból.
  • A METRANS BUCS Terminál napelemparkot kapott, és felépítették az idén a negyedik bakdarut.  A 143 500 négyzetméter területű terminálnak az összes fontos európai kikötővel van kapcsolata.
  • A MAHART Container Center Terminált 2025 első feléig 5,8 milliárd forintból fejlesztik: a jelenlegi 110 ezer négyzetméter mellé majdnem húszezer négyzetméternyi új területet építenek ki, mintegy tizenötezer négyzetmétert felújítanak, beszereznek egy második bakdarut, valamint vasúti vágányokat is építenek, illetve felújítanak.
  • A MÁV tulajdonában lévő ZÁHONY-PORT Zrt. a rakodási és tárolási kapacitást, a vegyi anyagok átfejtési technológiáját fejleszti, és mérlegelési-mérési lehetőségeket alakít ki.
  • A Sopron Terminálnál pedig modernizációt és bővítést is tervez a tulajdonos GYSEV Cargo, amely a technológiát a 2010-es években már két ütemben felújította a 40 500 négyzetméteres területen.

A közlemény szerint az átrakodók építését az indokolja, hogy a vasúti szállítást felértékelték a fenntarthatósági szempontok, az EU ennek köszönhetően támogatja a vasúti fejlesztéseket. Egyidejűleg a közúti szállítás helyzetét a sofőrhiány és az emelkedő környezetvédelmi díjterhek egyaránt nehezítik. A szakmai szervezet úgy véli, ha Magyarország teljesíteni akarja a klímacélokat, évente 50–100 ezer kamionnyi forgalmat kell majd közútról az intermodális fuvarozás felé terelni.