Sztárként ünnepelték Karikó Katalint a Dugonics téren

Karikó Katalin csütörtöki látogatását a Szegeder is végigkövette, Koller Hanna kollégám írt egy összefoglalót az eseményfolyamról. Miután lezajlott kutatónő délutáni szemináriuma, melyet a Szegedi Tudományegyetem magyar, majd külföldi hallgatóinak is megtartott a nemrég újranyílt JATE Klubban, Karikó egy piros, kabrió Volkswagen Beetle-be ült, melyet Rovó László, az SZTE rektora vezetett, s így vonultak el a Dugonics térről.

Az ünnepség zárásaként este fáklyás felvonulást is rendeztek a Dóm térig. Itt található ugyanis Szent-Györgyi Albert egykori dolgozószobája, melyet Karikó Katalinnak ajándékoztak. „A szívünk, a férjem szíve és az én szívem mindig is itt volt, itt is maradt Szegeden. Visszajövök majd az éremmel is, és megmutatom!” – mondta a Dómmal szembeni erkélyen állva, miközben a teret megtöltő tömeg rocksztárként éljenezte őt.

Karikó Katalin mai, a Szegedi Tudományegyetemen tett látogatásáról az Index is beszámolt. A lap szerint a kutató többek között arról is beszélt még kora délután a nyilvános sajtóeseményen, hogy mire költi a Nobel-díjjal járó összeget.

A kérdéseket egyébként előzetesen lehetett feltenni, melyet az egyetem aztán kiválogatott, és ezekre válaszolt az eseményen a Nobel-díjas kutató, élőben nem lehetett kérdezni. Arra a kérdésre viszont, hogy mit kezd majd a díjjal járó összeggel, Karikó annyit mondott: „Ékszereket nem viselek, nincs egy olyan költséges hobbim, mint például a lovaglás.

Jachtom nincs, és nem is lesz, az oktatásra és a kutatásra szeretném fordítani az összeget.

Hogy pontosan hol és kikkel, azt a jövő fogja eldönteni”.

Az egyetem idején kialakult kapcsolatok fontosságáról, a család, a karrier egyensúlyáról és a stresszkezelésről is beszélt Karikó Katalin csütörtökön, a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak tartott szemináriumán, írja az MTI.

Az SZTE kutatóprofesszora az idén ötvenéves JATE klubban mondta el – ahol annak megnyitását követően Szent-Györgyi Albert is találkozott az egyetemistákkal –, 1973-ban kezdte el szegedi tanulmányait biológus szakon. Gyökeret eresztett a városban, itt szerzett diplomát, doktori fokozatot, itt ismerkedett meg férjével, akivel szerdán ünnepelték 43. házassági évfordulójukat, és Szegeden született lányuk is. Erre már kitért akkor is, amikor tömegek várták őt a Dugonics téren.

Egyetemi éveire visszaemlékezve felidézte, jó tanuló volt, csupán filozófiából kapott hármast. A kutató úgy véli, fontosak az egyetemista korban kialakult kapcsolatok. A jelenlévőknek azt javasolta, a diplomaszerzés után is kövessék egykori hallgatótárásaik pályáját. Arra biztatta a diákokat, kérdezzenek tanáraiktól, vagy akár kérdéseikkel keressenek meg kutatókat, ha pedig jókat kérdeznek, lehet felfigyelnek rájuk.

Első amerikai éveiről elmondta, hogy az 1980-as évek második felében

a laborkörülmények sok tekintetben rosszabbak voltak az Egyesült Államokban, mint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

A család és karrier egyensúlyáról szólva arról beszélt, a kutatópálya nem családbarát. Szavai szerint egy nőnek sokkal könnyebb feladni karrierálmát, amikor sír a gyerek, de azt tanácsolta a lányoknak, ne tegyenek így, kérjenek támogatást családjuktól, férjüktől. Mint mondta, férje neki nagyon komoly segítséget jelentett a gyereknevelésben és kutatópályája során is.

A stresszkezelés fontosságáról szólva úgy fogalmazott, minden negatív dologban meg kell találni azt, ami pozitívvá változtatható. Diákéveiből hozott példát említve elmondta, egykori orosztanára azzal fenyegette, elintézi, hogy ne vegyék fel az egyetemre. Hogy ne így történjen, sokkal keményebben tanult. Ezért is mond köszönetet azoknak, aki akadályozták pályafutása során, hiszen ők tették ellenállóvá, sarkallták arra, hogy még jobb legyen.

„Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni” – jelentette ki Karikó Katalin csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemen rendezett sajtóbeszélgetésen, melyről az MTI tudósított.

Az első Nobel-díjas magyar kutatónő úgy fogalmazott, a figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, „ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba”. Az elismerések nyomán jelentkező érdeklődés lehetőséget teremt arra szerinte, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.

A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel és olyanok jutottak szóhoz, „akik a Facebookon tanulták az immunológiát. Az emberek, akiknek kérdéseik voltak, nem kaptak választ” – mondta a biológus, aki szavai szerint az őszinte kommunikáció híve. Úgy látja, a kutatók és az újságírók közös feladata segíteni az embereket, hogy megérthessék azt, ami körülöttük történik, hogy az, aki érdeklődik, tudományos ismeretekhez juthasson.

Karikó felidézte, 61 éve fedezték föl az RNS-t, 1984 óta képesek a tudósok „egy kémcsőben” RNS-t előállítani, ami bármilyen fehérjét kódolhat. Már 2000-ben megalakultak az első cégek, melyek rákellenes vakcinát szerettek volna fejleszteni az mRNS-technológia segítségével, mondta a szakember, aki ma is ezt tartja az eljárás egyik legfontosabb felhasználási lehetőségének. Úgy fogalmazott, tíz évvel ezelőtt a területtel foglalkozók közül nem gondolta senki, hogy a fertőző betegségek elleni oltás lesz az az első terület, amelyen a megoldás alkalmazást jóváhagyják a hatóságok.

Ma a Moderna olyan ritka betegségek kezelését tűzte ki célul, amelyek esetében valamilyen fehérje hiánya okoz elváltozásokat a pácienseknél. Klinikai vizsgálatok folynak olyan genetikai betegségekkel kapcsolatban is, mint a sarlósejtes vérszegénység, de fejlesztenek megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is. Arra a kérdésre, vajon megszülettek volna-e az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését lehetővé tevő felfedezések, ha Szegeden marad és dolgozik, Karikó Katalin azt válaszolta,

előbb vagy utóbb más is fölfedezte volna azokat a megoldásokat, melyeket ők.

A SZTE-vel tervezett együttműködésekről a kutatóprofesszor azt mondta, keresi a lehetőségeket, hogyan kapcsolódhat jobban be az egyetem életébe. Megjegyezte, most egy kicsit jobb helyzetben van, hiszen ha ír valakinek, akkor azonnal választ kap, ha pedig meghív valakit, akkor talán el is jön.

„Számomra Magyarország volt mindig az a hely, ahonnan el sem akartam menni, próbálkoztam itt maradni, és amikor tudtam, visszajöttem, mindig magyar állampolgár maradtam” – mondta az egyetem ünnepi ülésén Karikó Katalin a Blikk tudósítása szerint, miután bevonultak a Rektori Hivatalba. A Dugonics téri épület dísztermében ugyanis 14 órakor sajtónyilvános ünnepi ülés kezdődött a tudós tiszteletére.

Azt egy szóval sem említette, hogy pont Szegedről ment külföldre, ahol aztán az elmúlt 38 évet töltötte, inkább a családjáról beszélt. „A lányom rendszeresen visszajárt ide nyaranta a nagymamájához, számára Kisújszállás volt a világ közepe. Amerikában hirdette a gyerekeknek, hogy itt nagyobb a szabadság, mert itt elmehet a boltba egyedül. Később azt is mondta az iskolában, hogy a szocializmus jobb, mert a fagyi sokkal olcsóbb. Emiatt a történelemtanár egyszer be is hívott engem.”

Elmondta, a Nobel-díj bejelentését követő sajtótájékoztató után kutatótársa, Drew Weissman kollégáival elment ünnepelni, ő eljött azonban Szegedre, hogy itt ünnepeljen. Végül köszönetet mondott a kisújszállási és az egyetemi tanárainak, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozó kollégáinak, utóbbi helyen egyébként egykori kollégájának, Duda Ernőnek a születésnapját is megünnepeték. Az egyetem aztán Szent-Györgyi Albert dolgozószobáját ajánlotta fel neki, amit Karikó Katalin el is fogadott.

A Rektori Hivatalban vette kezdetét 14 órakor az ünnepi ülés Karikó Katalin tiszteletére, ahol Botka László bejelentette, hogy Szeged városa úgy kívánja kifejezni háláját e két kiváló tudósnak, hogy a város legmagasabb lakóháza, a 17 emeletes újszegedi toronyház falára kerül a Színes Város Csoport kivitelezésében Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert monumentális portréja.

A polgármester szerint „Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert két olyan kivételes tudós, akiknek a neve összefonódik Szeged városával. Nobel-díjuk és fantasztikus tudományos eredményeik az egész világ számára példaértékűek.

Szeged városa büszke rájuk és örökké hálás, hogy felfedezéseikkel az emberiség javát szolgálták.”

Különleges elismerés és tisztelet jár a Nobel-díjas Karikó Katalinnak és Szent-Györgyi Albertnek, akik tudományos eredményeikkel messze vitték Szeged jó hírét a világban – közölte.

Elsőként a Dugonics téren fogadták a kutatónőt, aki egy fekete autóval gördült be a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának bejáratához, ahol Szent-Györgyi Albert szobra is áll. A Blikk azt írja, miután Karikó a rock- vagy filmsztárokhoz hasonló módon kiszállt az autóból, úgy üdvözölte az őt vastapssal fogadó szegedieket és a városi, illetve az egyetemi elöljárókat, hogy 

„50 évvel ezelőtt itt kezdtem el a tanulmányaim, itt mentem férjhez, itt született a lányom, minden, ami jó történt, itt történt velem Szegeden.”

Mindezt elcsukló hangon, miközben a helyiek teljesen megtöltötték a teret. Láthatóan zavarban is volt ettől Karikó, aki kezében egy virágcsokorral integetett minden irányba, majd a lépcsőről vissza-visszapillantva belépett az Szegedi Tudományegyetem épületébe. A fogadtatásról a portál egy videót is közzétett.

A Dugonics téren sorfalat álltak az MVM Szeged evezősei is, hiszen a Nobel-díjas biokémikus lánya, Francia Zsuzsanna az amerikai női nyolcas tagjaként szerzett olimpiai aranyérmet Pekingben és Londonban.

Botka László polgármester átadta Karikó Katalinnak azt a gratuláló könyvet, melyet a tudományos elismerés odaítélése óta több ezer szegedi írt alá. „Nagyon kevés olyan ember van a világon, akinek tudományos munkásságát ilyen sokan tisztelik, és aki munkájának jelentőségével ilyen sokan tisztában vannak” – mondta a politikus.

Rovó László, az SZTE rektora úgy fogalmazott a Dugonics téren összegyűlt tömegnek, nem véletlen, hogy immár két Nobel-díj kötődik a szegedi egyetemhez. Szent-Györgyi Albert Klebelsberg Kuno munkájának eredményeként érkezett Szegedre, és az itt végzett munkájáért, a biológiai oxidációval kapcsolatos kutatásaiért ítélték oda neki a Nobel-díjat.

„Kutatói iskolát teremtett, amely eredményeként alakult meg immár ötven éve a Szegedi Biológiai Kutatóközpont. Ma is élő kapcsolat van az egyetem és egykori hallgatója között. Karikó Katalin elfogadta az egyetem kutatóprofesszori címét, és támogatja a fiatal kutatók csoportjait” – hangsúlyozta a rektor.