A szegedi és Csongrád-Csanád vármegyében lévő lakások üressége növekszik. Az 2022-es népszámlálási adatok alapján Szegeden a lakatlan lakások száma közel kétszeresére emelkedett az előző népszámláláshoz képest, 2011-ről 2022-re. Csongrád-Csanád vármegyében 32,5 ezer ingatlan áll üresen, 9 ezerrel több, mint 2011-ben. De miért van mindez?
A Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálási adatai szerint Szegeden 16 381 lakás áll üresen, ami több mint 7,5 ezerrel több a 2011-es adatokhoz képest. Emellett az „egyedül élő” háztartások száma is növekedett.
A Délmagyarország vasárnapi cikke idézi fel, hogy a jelenség egyik oka lehet a vármegye népességcsökkenése, ami a 2011 és 2022 közötti időszakban 26 827 fővel lett kevesebb. A városok népessége általában csökken, míg a környező települések lakossága növekszik vagy stagnál.
Szegeden a lakosság 10 ezer fővel csökkent a két népszámlálás között.
Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szerint az üres lakások növekedése Szegeden komplex folyamat eredménye. A városban a lakásállomány nőtt, a családok mérete csökkent. Gyakran előfordul, hogy olyan lakásokban, ahol korábban egy nagyobb család lakott, most csak egy vagy két ember él.
A hivatalos adatok persze nem mindig tükrözik a valóságot – mutat rá a kutató. Előfordulhat, hogy a statisztikákban üresen állóként szereplő lakásokban valójában albérlők laknak. Azonban, ha az albérlők nem jelentik be magukat állandó vagy ideiglenes lakóhelyként a népesség-nyilvántartásban, a lakás üresnek minősül. A tulajdonosok számára nem mindig előnyös a bejelentés, hiszen ez különböző kötelezettségekkel járhat.
A szegedi ingatlanközvetítő, Bátyi Tamás szerint az ingatlanpiac változott, de nem omlott össze. Az ingatlanárak jelentősen nőttek 2014 és 2022 között, ezáltal sok lakás vált megfizethetetlenné sokak számára. Ezen kívül a hitelfelvétel csökkent a magas kamatok miatt.
Végül, a falvak, mint Eperjes és Nagylak, is komoly kihívásokkal néznek szembe, itt a lakások akár harmada is üres. Nagy Gyula szerint a vármegye peremén lévő települések a leginkább érintettek, itt az elvándorlás következtében a lakosság csökken. A falusi CSOK bővítése talán segíthet azoknak a településeknek, amelyek a városi élet előnyeit kínálják a falusi környezetben.