Szakértő sem tudta megállapítani, hogy mire költhették a pénzeket a fantomdiák-ügy vádlottjai

Nem lehet megállapítani, hogy a felvett támogatásból sokat vagy keveset költöttek az iskolákra, derült ki a szakértői véleményből, amit egy csalási ügyben a Szegedi Törvényszéken ismertettek. Ebben két szegedi intézmény, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi), a Rogers Gimnázium, valamint az ezeket fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány érintett. Az iskolák 2012 és 2014 között nemlétező vagy tanulói jogviszonnyal nem rendelkező diákok után vettek fel több mint százmillió forint állami támogatást a vád szerint, megkárosítva ezzel a költségvetést.

Az ügyészség úgy tartja, hogy a vezetők arra utasították a pedagógusokat, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet adjanak, és egyest, ha nem jelennek meg a számonkérésen. A vádlott tanárok közül többen is állítják, hogy a vezetőség mondta nekik, iratkozzanak be ők is valamilyen képzésre.

Az első- és a másodrendű vádlottat, az alapítvány elnökét és a Szefi volt igazgatóját már meghallgatta a Szegedi Törvényszék, mind a ketten fideszes önkormányzati képviselők voltak korábban Szegeden. Mellettük vallomást tett a Rogers egykori igazgatója is, mindenki az ártatlanságát bizonygatta.

Csütörtökön az ügyben felkért szakértőt szerette volna meghallgati a bíróság, de mivel ő betegsége miatt távol maradt, csak a véleményét tudták ismertetni. Elemzésében a tanulói adatokat és a kihallgatási jegyzőkönyveket összevetve számolta ki, hogy a központi költségvetést milyen kár érte a feltételezett csalás során, illetve azt is meg kellett mondania, hogy akikre támogatást vettek fel az iskolák, szerepelnek-e a nyilvántartásban.

A szakértő véleménye szerint az alapítvány és az általa fenntartott iskolák

valamivel több mint 112 millió forintot vettek fel jogosulatlanul.

Vizsgálatában arra is kitért, hogy mivel az intézeteknek több vezetője is volt, kinek a neve alatt szerepelt a legnagyobb összeg és mire költhették a kiutalt pénzeket. Egy volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő, mint az alapítvány elnöke és az elsőrendű vádlott volt az egyik legtöbbet szereplő név a táblázatában.

Hogy hová lett a pénz, az nem volt tárgya a vádnak, ezért az ezzel kapcsolatos adatokat rövidebben idézte a bíró. Az alapítvány bankszámlája felett az elsőrendű vádlott rendelkezett, és a könyvelés szerint az évek alatt a támogatásokból jelentős összeg nem lett átutalva az iskoláknak több mint 528 millió forint értékben.

Ennek oka, hogy az intézmények csak részben önálló gazdálkodók, így többnyire csak a bérek és az egyéb oktatással kapcsolatos pénzek mentek át, minden más a fenntartónál maradt, ő finanszírozott. Megállapítható volt az is, hogy

éves szinten a tovább nem utalt támogatások összege kisebb volt, mint amennyit az alapítvány a fenntartáson felül az iskolákra fordított.

A szakértő nem tudta megmondani a könyvelés alapján, hogy az iskolákra fordított költségek soknak vagy kevésnek mondhatóak, szolgáltatások igénybevétele, marketing, rendezvény- vagy képzésszervezés, bérleti díjak szerepeltek a könyvelésben. A tovább nem utalt támogatások és pályázatok finanszírozták az alapítvány működését, ezzel kapcsolatban szólalt fel később az elsőrendű vádlott is, aki a szakértőt megerősítve jelentette ki, hogy az alapítvány működése az iskolák működéséhez kapcsolódott.

Vita volt abból, hogy a szakértő a Köznevelési Információs Rendszerből vett listával és a tanuvallomásokkal dolgozott. Az egyik vádlottként szereplő volt tanárnő is megjegyezte, hogy abban

a listában olyanok is szerepeltek, akik tandíjasok voltak, de ezt a lista nem jelöli,

a véleményben mégis „problémásként” voltak megjelölve a tanulók, holott tandíjasként nem is lehetett normatívát felvenni utánuk.

Több védő is ezt kérte számon, szerintük sem jó anyagból dolgozott a szakértő, felülellenőrizte a nyomozók adatait, illetve a vád több szempontját sem vette figyelembe, például azokat a tanulókat, akik beiratkoztak, de nem jártak be. Mint kiderült, a tandíjas tanulókról egyébként az iskolák külön nyilvántartást is vezettek. A tárgyalás november 14-én a szakértő jelenlétével folytatódik.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.