Átadták Szegeden a Vedres István díjakat, Nemesi Pál is kapott egyet

Átadták a Vedres István díjakat a XIV. Nemzetközi építésügyi konferencián Szegeden, erről a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számolt be oldalán. Az egykori szegedi városi főmérnökről elnevezett elismerést idén négy díjazott kapta:

• Engedi Antal okleveles villamosmérnök,
• Nemesi Pál villamosmérnök,
• Sebestyén Tibor okleveles építész és
• Török Csongor okleveles építészmérnök

vehette át a díjat alapító Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Csongrád-Csanád Megyei Építész Kamara, a Csongrád-Csanád Megyei Mérnöki Kamara, valamint a Dél-alföldi Urbanisztikai Egyesület vezetőitől.

A Vedres-díjat Vedres István születésének 250. évfordulóján, 2015-ben alapították azért, mert az alapító kamarák alapvető fontosságúnak tartják „jeles mérnök és építész elődeink tevékenységének és alkotásainak megbecsülését, emlékük fenntartását, szellemi és tárgyi örökségük megőrzését, továbbfejlesztését”. A díj egy emlékérem, előoldalán Vedres István portréja, valamint a „Vedres-díj” felirat látható, míg a hátoldalán található a kitüntettet neve és az adományozás évszáma. Az érem alkotója Szemerey-Kiss Balázs szobrászművész.

Nemesi Pál még 1990-ben alapította meg a Ferroép jogelődjét, melynek alapítása óta társtulajdonosa és vezetője. A vállalkozása számos nagyberuházás kivitelezője volt, így a szegedi újklinikai szárny felépítése, a Reök-palota, valamint a jogi kar főépületének felújítása is a nevéhez fűződik. Utóbbi már azután, hogy Szegeden polgármesterjelöltként indult a 2019-es választáson és a Fidesz is beállt mögé. A Science Parkban az inkubátorházat és a Tóth Péter-házat, illetve az egykori Bartók Béla Művelődési Ház épületét is cége újítja, újította fel, utóbbi viszont félbemaradt. 2020-tól közel két éven át volt a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa.

A konferencián a díjak átadását szakmai előadások követték. Mint írják, a kamarai székházban megrendezett esemény előadásain ezúttal az energiahatékonyság-energiagazdálkodás, gazdaságfejlesztés és fenntarthatóság került középpontba. A témák között szerepelt egyebek mellett a szegedi geotermikus hőellátást biztosító fejlesztés, a takarékos építés és a fenntartható lakás kérdése, a termálvizek kísérő gázainak felhasználása, valamint a hőszivattyúk felhasználása és a napelemekkel történő energiatermelés is.