Megduplázták a szegedi méhlegelők számát, most ezek hatásait vizsgáló kutatási program is indult

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden, erről Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa számolt be sajtótájékoztató keretében kedden. A szakember az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy az egyesület 2021-ben Beporzó hadművelet néven elindított természetvédelmi street art programjában Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket.

A program második ütemeként a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási programot indítottak. A februártól késő őszig tartó vizsgálat célja felderíteni, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be. Ézsiás Tamás elmondta, a program következő eleme a tervek szerint meghatározni, hogy a városi zöldfelület-gazdálkodás ilyen átalakításának milyen közvetlen vagy közvetett anyagi haszna van.

Nagy Sándor momentumos városfejlesztési alpolgármester is felszólalt. Szerinte a klímaváltozás miatt a városok, így Szeged éghajlata is egyre szárazabbá és forróbbá válik. A kedvezőtlen változások mérséklése érdekében aktív cselekvésre van szükség. Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.

Torma Attila, az SZTE Ökológiai Tanszékének oktatója elmondta, a kutatások során a szakdolgozók, PhD-hallgatók megvizsgálják, mely időszakokban milyen beporzó rovarok és milyen életstádiumban fordulnak elő a méhlegelőkön. A méhlegelők a talajra gyakorolt hatásait is monitorozzák, választ adva a helyi vízbeszivárogtatásban, vízmegtartásban, talajéletben és talajszerkezetben megkövetkező változásokra.

A pontosabb eredmények érdekében a szegedi méhlegelők számát megduplázták, immár 22 ilyen terület van a városban, és egyaránt előfordulnak a belvárosban és a külső területeken is, közölte az adjunktus. A vizsgálatok egyik célja a zöldfelületek számára olyan – lehetőleg őshonos fajokból álló – növénytársulások kialakítása, melyek a leghatékonyabban alkalmazkodnak a városi klímához és lehetőleg önfenntartók.