Több helyezésén is javított az SZTE az idei QS-rangsorban, a biológiai tudományok területén lettek a legjobbak

A Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint több szakterületen is jó eredményt ért el és javított korábbi helyezésén az intézmény a QS World University Rankings by Subject legfrissebb kiadásában.

A legjobb eredményt magyar viszonylatban a biológiai tudományok területén szerezték, holtversenyben első helyen végeztek a Debreceni Egyetemmel együtt. Ez a nemzetközi mezőnyben a 451–500. helyre volt elég, akárcsak tavaly. Az élet- és orvostudományok tudományterületi kategóriában a szegedi universitas a tavalyihoz hasonlóan a 401-450. helyen végzett, amivel holtversenyes második lett Magyarországon.

Szintén az élet- és orvostudományok tágabb kategóriája alatt állítja fel a QS az orvostudományi, valamint a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületi rangsorait. Előbbiben az SZTE idén ötven hellyel előbbre lépett, utóbbiban – a tavalyi helyezését megőrizve – szintén a 301–350. helyen végzett. A magyar mezőnyben mindkét helyezés második helyet jelent a QS listáján.

Az SZTE idén felkerült a természettudományok tudományterületi listájára is a 451–500. helyezéssel, ez hazai viszonylatban holtversenyes harmadik helynek számít a Debreceni Egyetemmel együtt. E lista égisze alatt ötven hellyel (451–500.) javította pozícióját a kémia szakterületi rangsorban (itthon második), valamint a 601–620. helyre fért fel a fizika és csillagászat tematikus listában, mellyel negyedik lett idehaza. 

A tavalyi évben a Szegedi Tudományegyetem először került fel a számítástudományok és informatika szakterületi rangsorra. Akkor még a 651–670., az idei évben immár a 601–650. helyen szerepelnek, ami dobogós harmadik helyet jelent a hazai mezőnyben a BME és az ELTE után.

Azt írják, a felsőoktatási tevékenységeket minősítő cég az idei felmérésében 5 tudományterületen és 54 szakterületen belül 1594 felsőoktatási intézményt rangsorolt, miközben több mint 16,4 millió tudományos munkát és mintegy 117,8 millió hivatkozást vizsgált át.

A listák összeállításakor figyelembe vették – szakterületenként eltérő súlyozással – az akadémiai szféra és a munkáltatók felsőoktatási intézményekről adott értékeléseit, a tudományos munkák idézettségét jellemző két mutatót, vagyis az egy műre eső idézetek számát és a Hirsch-indexet, valamint a kutatási együttműködések nemzetközi sokszínűségét.