Szajbély: Nem csak a kormánnyal szembeni politikai erőfitogtatás a magyar egyetemek kizárása

Összesen 21 magyar főiskolát és egyetemet érint az Európai Bizottság döntése, amely értelmében az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárják az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. A kormány felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a döntést, a Szegedi Tudományegyetem saját kasszából fedezné a felmerülő költségeket. Utóbbi egyes vélemények szerint nem is kivitelezhető, és amellett, hogy óriási hátrányt szenvedhet a magyar tudományos élet, az alapítványi modell is megbukott.

Január 9-én jött a hír, miszerint az Európai Bizottság (EB) kizárja a magyarországi alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket az Európai Unió által finanszírozott programokból. A bizottság levélben értesítette az illetékes nemzeti hatóságokat arról, hogy a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra nem fognak támogatást kapni az érintett főiskolák és egyetemek, a döntés összesen 21 intézményt érint.

Az EB szerint a tiltás csupán addig fog tartani, ameddig a döntéshozók meg nem tesznek bizonyos lépéseket, hogy a bizottság által kifogásolt körülményeket korrigálják. A kifogásolt körülmények maguk az egyetemek fenntartói, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, pontosabban azoknak a kuratóriumi tagjai, akik több esetben is közéleti, a kormányhoz közeli személyek.

Ha kell, saját költségen folytatják

A programokból való kizárás nagy érvágás a tudományos életnek és a felsőoktatásnak. Az Erasmus-program az Európai Felsőoktatási Térség területén lévő országok egyetemei között létrejött partnerkapcsolat, amely lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy a saját országukon kívül is folytassanak tanulmányokat cserediákprogram keretében, míg a Horizont Európa az Unió kutatási és innovációs keretprogramja, ami többek között olyan területeknek nyújt támogatást, mint az éghajlatváltozás kutatása vagy a rák elleni harc.

A bizottság döntését Orbán Viktor a magyar kormány elleni politikai lépésnek tekintette, és leszögezte, hogy ha nem fog változni a helyzet, akkor az állam fogja fizetni az ösztöndíjakat. Hasonló véleményen van Prof. Dr. Szabó Gábor is, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki a Szeged.hu-nak nyilatkozott nemrég arról, hogy ha megszűnnek az uniós ösztöndíjprogramok, akkor az egyetem saját költségéből fogja finanszírozni az Erasmus-t.

A professzort mi levélben kerestük, hogy az SZTE meddig tudná saját költségein fenntartani a cserediákprogramot. „A szükséges összeg az intézmény költségvetéséből, amennyiben eddigiekhez képest további lényeges gazdasági nehézségek nem lépnek fel, belátható ideig biztosítható” – írta, és azt is elárulta, hogy az alapítványi forma felszámolásának lehetősége sem az egyetem vezetése, sem a kuratórium felől nem merült fel.

A felsőoktatás jövőjével játszanak

„Már az is kétséges, hogy van-e értelme olyan alapítványok létrehozásának, amelyeknek a működésükhöz szükséges ingatlanokon kívül nincsen saját vagyonuk, így teljes mértékben az állami megrendeléseken alapuló finanszírozástól függenek” – ezt már Prof. Dr. Szajbély Mihályt, a szegedi egyetem oktatója nyilatkozta a Szegedernek.

Szajbély az elmúlt években gyakran szólalt fel az egyetemek alapíványosítása ellen, szerinte a mostani döntés nem pusztán a magyar kormánnyal szembeni politikai erőfitogtatás, hanem annak belátása és egyértelmű jelzése, hogy

„az alapítványi átalakítás nem biztosítja intézményesen az egyetemek autonómiáját

a sokkal inkább politikai, mint szakmai meggondolások nyomán létrehozott kuratóriumokkal szemben”. Szajbély nagy veszélyt lát abban, hogy az intézmények ki vannak szolgáltatva a kuratóriumoknak, ahol „a korrekt működésnek legfeljebb személyi garanciái vannak”.

„Az európai pénzek hazai forrásból való pótlása nem tűnik járható útnak. Ebben a vonatkozásban egyébként mindig az Erasmus-támogatások kerülnek szóba, érthető módon, mert ezek összege apró, töredéke a Horizont-programok pénzügyi keretének. Utóbbiak teljes körű pótlása a mai gazdasági helyzetben alig elképzelhető.”

A professzor úgy véli, hogy a jelen helyzet nemcsak a pénzről szól, hanem egy komplex nemzetközi oktatási és tudományos együttműködésről, s ha Magyarországot megfosztják az ebben való részvételtől, az presztízsveszteséggel és bizalomvesztéssel jár az uniós partnerek részéről.

Újabb megvonás

A napokban derült ki, hogy a Szegedi Tudományegyetem nem kap uniós támogatást a 2023-as évre a Europe Direct Szeged európai uniós információs iroda működtetésére sem. A döntés annak az Európai Tanács által meghozott határozatnak a hozadéka, amely szerint Magyarországtól visszatartják az uniós forrásokat addig, ameddig a magyar kormány nem teljesíti azokat a feltételeket, amiket a Tanács támasztott.

Az iroda saját Facebook-oldalán tette közzé a hírt, amelyben leszögezték, hogy az Európai Bizottság szerint ez

csak ideiglenes állapot,

amely csupán addig fog tartani, ameddig el nem hárulnak az együttműködést akadályozó tényezők. Ha ez megtörtént, a bizottság alá fogja írni a megállapodást a Szegedi Tudományegyetemmel, és az információs iroda folytathatja a működését a szerződés értelmében egészen 2025 végéig. A történtek kapcsán kerestük az egyetemet, de válasz még nem érkezett.