Orbán Viktor az Erasmus-ügyről: Micsoda ember az, aki bosszút áll más gyerekén?

„Nem zárható ki, hogy 2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az évre, amikor beléptünk a veszélyek korába, Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő együttérzését fejezte ki a Budapesten csütörtökön este meggyilkolt rendőr hozzátartozói felé.

A miniszterelnök emlékeztetett: a pandémia után háború jött, amit egy energiaválság követett. A rossz brüsszeli szankciók pedig jelentős inflációt okoztak, eközben ismét nő a migrációs nyomás a határainkon. Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált. Nem megdermedtünk, nem megúszni akartuk, hanem védelmi állásokat építettünk ki, hangsúlyozta a kormányfő, aki kijelentette azt is: a szankciós intézkedéseket meg kellene szüntetni.

„Lehet, hogy veszélyek vannak, de Magyarország nem hagyja magát” – emelte ki Orbán Viktor. Az „elhibázott uniós szankciók miatt energiafelárat kell fizetni”, de amikor a korábbi 7 milliárd euró helyett 17 milliárdot kellett fizetni a behozott energiáért, a kormány azt javasolta: fogjunk össze, és állítsunk fel egy rezsivédelmi alapot, idézte fel.

Nem hárították rá az emberekre

Rámutatott, ezen alap segítségével védhetők meg a családok legalább az átlagfogyasztás erejéig. Magyarország nem egyszerűen áthárította a megnövekedett energiaárakat az emberekre, ezzel pedig minden magyar családot havi 181 ezer forinttal segít. Megjegyezte, ha megfogadják a liberális közgazdászok és a magyar baloldal álláspontját, legalább egymillió család ment volna tönkre.

Szólt arról is: azt várja kormányától, hogy a 2023-ban jelentkező újabb veszélyeket is ezzel a hozzáállással kezelje. A szankciós politikáról szólva a kormányfő szerint valakinek végre azt kellene mondania Brüsszelben: „emberek, ezt elszúrtuk”, hagyjuk abba, mert ebből nagy baj lesz. Úgy érvelt, ha ez megtörténne, az energiaárak azonnal leesnének, és vele együtt az infláció is azonnal megfeleződne.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem látja azt az embert, aki ezt kimondhatná. Szerinte a következő időszakban a bátorság és az erő híján „a szerencsétlenkedés folytatódik majd Brüsszelben”, szankciók születnek, amelyekről kiderül majd, hogy nem működnek. Az unió álláspontját a németek vagy a franciák tudnák megváltoztatni, Magyarország ereje ehhez kevés. „Én a kártételt tudom fékezni” – fűzte hozzá.

A rendőri munka veszélyes munka

Orbán Viktor együttérzését fejezte ki a Budapesten csütörtökön este meggyilkolt rendőr hozzátartozói felé. A miniszterelnök szerint látszik, hogy a rendőri munka veszélyes munka, de mivel igen ritka a rendőrgyilkossággal végződő, újbudaihoz hasonló eset, a rendfenntartók jól végzik a munkájukat. Ez azt jelenti, hogy az életünk biztonságos, amit meg kell becsülni, fűzte hozzá.

A kormányfő kifejtette: Magyarországon olyan rezsivédelmi rendszert működtetnek, amely havonta mintegy 450 eurót ad minden családnak, ezt máshol „el sem tudják képzelni”, hiszen nagyon sokba kerül. Mint magyarázta, ahhoz, hogy az ember ki tudjon fizetni ennyi pénzt, azt be kell gyűjteni, ahhoz pedig erősnek kell lenni.

Közölte: attól kell elvenni, akinél az infláció és az energiaár-növekedés profitot eredményezett, tehát az energiacégek extraprofitját el kell venni úgy, hogy meg kell velük értetni, hogy ez egy átmeneti intézkedés, „nekik most ezt vállalniuk kell a közösség érdekében”. Rámutatott, Magyarországon ezt szerinte meg is értik, de ez az erőpozíció a nyugat-európai kormányok esetében nem áll fenn, ők nem tudják begyűjteni azokat az összegeket, amelyeket az embereknek oda tudnak adni a rezsicsökkentésen keresztül.

Kiemelte: ebből az következik, hogy az európai emberek kárvallottjai az elhibázott szankciós politikának és a háborúnak. Gazdaságilag a legnagyobb vesztese az egész konfliktusnak Európa.

Erasmus-ügy: „nem hagyjuk”

Orbán Viktor az Erasmus-üggyel kapcsolatban elmondta: a diákok készüljenek ugyanúgy, ahogy eddig, mert semmilyen kárt nem fognak szenvedni. „Magyarország nem hagyja magát”, és „nem fogjuk megengedni”, hogy a diákok a kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek, hangsúlyozta.

Közölte: ösztöndíjprogram lesz, „majd a brüsszeliekkel megegyezünk”, ha meg nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja fizetni. Ez egy befektetés a nemzeti közösség szempontjából, mert az ösztöndíjjal a diákok okosabbak, felkészültebbek lesznek, és magasabb értékű munkát tudnak végezni, az egész közösség érdekét szolgálva a tanulmányaik után, magyarázta. Hozzáfűzte: a fiatalok tehetségében rejlő erőforrásokról Magyarország nem mond le.

Orbán Viktor hozzáfűzte: „akinek van gyermeke, az azért azt mondja, hogy hát miféle emberek ezek?” Lehet, hogy van egy vita Magyarország és Brüsszel között, de „micsoda ember az, aki bosszút áll a más ember gyerekén?” – fogalmazott. Hozzátette: ilyen emberek vannak Brüsszelben, akik egy politikai vitát úgy akarnak lerendezni, hogy bosszút állnak a magyar fiatalokon. Kitért arra: azok, amiket konkrét kifogásként felhoznak a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban, „butaságok”. Mint mondta, az, hogy politikusok ülnek egy egyetem kuratóriumában, Nyugat-Európában általános gyakorlat.

Egy nagy európai birodalom

Úgy látja, arról van szó, hogy „ők kormányváltást akartak”, és Brüsszelnek van egy elképzelése a jövőről, amely más, mint amit a magyarok gondolnak. Ők azt gondolják, hogy Európát meg kell változtatni, sokszínűvé kell tenni és be kell engedni a migránsokat. Kifejtette: Brüsszel helytelennek látja, ha valaki ezt nem teszi meg. De – fűzte hozzá – a kormányt Magyarországon eddig erre nem sikerült rászorítani.

Arról is beszélt, hogy „van egy elgondolásunk a jövőről, hogy hogyan kell nevelni a gyerekeket: szerintünk ez a mi dolgunk, a szülőké”. Ők viszont azt gondolják, hogy a civil, társadalmi mozgalmaknak jelentős szerepet kell játszani a gyerekek nevelésében. Orbán Viktor szerint emellett „ők minél több jogkört el akarnak vinni Brüsszelbe”, mert

egy nagy európai birodalmat akarnak, amelyben nem tagállamok vannak, hanem inkább provinciák, helytartóságok.

„Ők azt mondják, hogy miután a magyar kormány folyamatosan kiáll a saját felfogása és a magyar érdekek mellett, kormányváltást kell elérni Magyarországon” – mondta a miniszterelnök. Megjegyezte: a választás előtt is ezt akarták, „ezért vásárolták meg a magyar baloldalt”, csak a magyar nép másképp döntött.

Úgy értékelt: most Brüsszel „megpróbál bennünket mégiscsak a választási eredményektől függetlenül rászorítani arra, hogy azt tegyük, amit Brüsszelből helyesnek gondolnak”, és minden konfliktus ebben az összefüggésben értelmezendő. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarországnak soha nem voltak akkora pénzügyi tartalékai, mint amit az elmúlt három hónapban a kormány összehozott.

Kiemelte: történelmi csúcson vannak az ország pénzügyi tartalékai, ezért „nemhogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, hanem boldogulunk mi nélkülük is”. „Persze velük könnyebben boldogulunk, egyszerűbb lenne, gyorsabban is haladnánk”, de azt gondolni Brüsszelben, hogy nélkülük nem kel föl a Nap, teljes félreértés. Hozzátette: ők ezzel szembesülnek most. Úgy értékelte, hogy ez a „brüsszeli frusztráció” csapódik le az Erasmus-ügyben is.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a politika elsődleges feladata, hogy olyan gazdasági rendszert alakítson ki, amelyben mindenki talál magának munkát. Ez eddig sikerült, több mint egymillió emberrel többen dolgoznak most, mint 2010-ben.

A magyar gazdaság „köszöni szépen, jól van”

Közölte: hiába volt a 2022-es év a veszélyek éve, soha nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint éppen 2022-ben. Emellett a Magyarországra érkező beruházások sohasem voltak olyan magasak egy évben, mint 2022-ben, és 2023-ban még magasabbak lesznek, jelentette ki. Kiemelte: tehát a magyar gazdaság „köszöni szépen, jól van”. A miniszterelnök a 2023-as év legfontosabb feladatai közül az elsőnek a munkahelyek védelmét jelölte meg.

A 2022-es és 2023-as év egészét tekintve, a kettőt egy időszaknak könyvelve a bérek Magyarországon reálértéküket tekintve nőni fognak, mondta. A kormányfő szerint ambiciózus célokat kell kitűzni 2023-ban is, és miközben a válságot is kezelni kell, „a nagy nemzeti céljainkat nem adjuk föl”. „A családtámogatási rendszert nem szűkítjük, hanem bővítjük, a munkahelyvédelmi eszközöket nem szűkítjük, hanem bővítjük” – fogalmazott.

Orbán Viktor fontos célként említette, hogy az infláció mértékét egyszámjegyűre kell leszorítani az év végére és az ország gazdasági teljesítményének növekednie kell 2023-ban is.