A keddi napon a vádirat ismertetésével, valamint hat vádlott vonatkozásában az előkészítő ülés megtartásával megkezdődött a szórólapterjesztéssel foglalkozó bűnszervezet ügye a Szegedi Törvényszéken, erről közleményben számoltak be. Az előkészítő ülés első napján a bűnösségét egyetlen vádlott sem ismerte el.
Mint ismert, Joób és társai ellen februárban emelt vádat a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség, mert céghálót működtetve 271 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Az ügyben 18 ember érintett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, nyolcat közülük bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel vádolnak.
A vádlott újszegedi képviselő utoljára 2019-ben indult választások a Botka-féle Összefogás Szegedért színeiben, ekkor nyert is. Tavaly novemberben azonban kizárták a baloldali frakcióból, majd Joób sajtótájékoztatót is tartott a Széchenyi téren, ahol válaszolt azokra a vádakra, amik a személyét érték a Városháza felől. Az egyik Szeged.hu-n megjelent cikkben egyenesen azt sejtették ugyanis, hogy Joób lepaktált a Fidesszel.
Mint írják, a vádirat lényege szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító elsőrendű vádlott a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy létrehoz egy bűnszervezetet a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében.
A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd a későbbiekben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékben működő olyan céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt meg sem tették. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt.
Ténylegesen azonban a szórólapterjesztést továbbra is a szegedi elsőrendű vádlott és társai koordinálták, a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a számlázási láncolat alsóbb szintjein lévő cégeket működtető vádlottak a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének. A bűnszervezet a szórólapterjesztéssel összefüggésben, a 2013. és 2017. évek közötti időszakban
271 millió forint vagyoni hátrányt okozott az áfa be nem fizetésével.
Az eljárás a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is feltárt, köztük építőipari vállalkozásokat, 11, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22 millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben a nyomozás során megtérítették. A bíróság az előkészítő ülést a további vádlottak vonatkozásában január 12-én 9 órától folytatja.