Átlátszó: Mégsem lesz óvodabezárás Szegeden, nem szavaznák meg a közgyűlésben

Mint arról mi is beszámoltunk, az önkormányzati lapban jelent meg burkoltan április elején, hogy „a drasztikus gyermeklétszám-csökkenés miatt” kiemelnek három óvodát az intézményrendszerből. Az ügynek mi is utánajártunk, a Szegedi Óvodák Igazgatóságának vezetője szerint a bezárásoknak a kedvezőtlen bértábla az egyik oka, hiszen a pályakezdők gyakran rövid időn belül felmondanak, vagy más pályát választanak. A városháza, bár hallgatott az ügyről, az Átlátszónak egy fideszes forrásuk azt mondta, a Botka László vezette közgyűlésnek ugyanis ebben az ügyben nem lenne többsége.

Az említett, szerző nélküli önkormányzati cikk úgy nyilatkozott a városháza döntésének okairól, hogy egyrészt a kormány nem rendezi a pedagógusok fizetését, másrészt pedig csökken a gyereklétszám a városban. A lap azt írja, minden óvodapedagógusnak, dajkának és technikai dolgozónak megmarad az állása. A szegedi Fidesz még ingatlanmutyit is látott a dologban. Információink szerint az óvodabezárás az április 29-i közgyűlésen lett volna tárgyalva, de a szülőket és a pedagógusokat már értesítették előre.

Ez azonban nem így lesz. Az Átlátszó közadatigénylést is küldött a városházának, amiből 15 napra rá kiderült, hogy az elmúlt 10 évben szinte folyamatosan csökkent a beíratott gyerekek létszáma: most 797 gyerekkel kevesebb jár óvodába, mint 10 éve. Az átlagos csoportlétszám 22,99 főről 21,25 főre csökkent, miközben a lap megemlíti, hogy 2016-ban már 5 óvodát bezártak, az akkori átszervezés ellen a Jobbik petíciót is indított. Viszont annak okait azonban, hogy mégsem zárják be az óvodákat, nem itt kell keresni.

„Nem lenne meg Botka László többsége a bezáráshoz” – ezt már egy fideszes forrás mondta az Átlátszónak, aki emlékeztetett: péntek délutánig kell(ene) kiküldeni a jövő heti közgyűlés anyagait, akkor kerül fel az internetre is. Hozzátette, még a bizottságnál sem járt a dolog. Szerinte a DK, a Fidesz-KDNP és Joób Márton sem szavazna a bezárásra. A forrás szerint bár

április elején valóban tájékoztatták az intézményeket a bezárás előkészítéséről, de az anyag nem kerül a közgyűlés elé.

Az Átlátszó arról számolt be, hogy a három bezárásra ítélt óvoda egyikébe, az egykori szegregátum közeli Szél utcai Napsugár óvodába azóta nem íratnak be gyereket, amióta a környékből kiköltöztették a romákat. A Szél utcai óvoda egy kilométeres körzetében ráadásul három másik működő óvoda is van: egy önkormányzati és két egyházi. A Sás utcai óvoda környékén több intézményt is felújítottak, a lap forrása szerint emiatt is fogytak ott gyorsabban a gyerekek.

A Mars téri óvodánál volt, aki azt mondta, hogy "képviselők" már jártak ott, és mindenkit megnyugtattak, hogy nem lesz óvodabezárás, továbbra is be lehet iratkozni. Hivatalos önkormányzati válasz híján a városrész önkormányzati képviselőjét, a DK-s Binszki Józsefet kerestük korábban az ügyben egy Facebook-bejegyzése apropóján.

Megkeresésünkre Binszki azt mondta: „Nem lesznek óvodabezárások Szegeden, a fenntartó önkormányzat fenntartói jogokat gyakorló közgyűlésében a képviselők többsége nem támogatna egy ilyen gondolatot”.

Binszki továbbra is arra kérte akkor a szülőket, hogy írassák be gyermekeiket a három hírbe hozott óvodába, és legyenek nyugodtak afelől, hogy a gyerekek ezekben az intézményekben nem csak elkezdik az ovit, de be is tudják azt fejezni. Az Átlátszónak most azt nyilatkozta, hogy ő, mint képviselő nem kapott előzetesen tájékoztatást. Szerinte a 15 fős csoportlétszám is elég a nyitvatartáshoz. A képviselő szerint az adatok sem pontosak, szerinte több gyerek jár az intézménybe, mint amit az önkormányzat közölt.

A portál cikke aztán kifejti, hogy a kormány családpolitikája ellenére a születési adatok továbbra is kiábrándítóak, így az óvodai létszámcsökkenések országos trendekbe illeszthetőek. A valaszonline.hu cikke azt írja, „a magyar kormány Novák Katalin volt családügyi miniszter szerint 2020-ban 2300 milliárd forintnál is többet költött családpolitikára. Ma a kabinet kezdeti éveihez mérten nagyjából 3000–4000-rel több gyerek született abban az évben, de ez nem elég ahhoz sem, hogy elérje a Gyurcsány-korszak átlagos szintjét.”