Lemondott Fürcht Pál főügyész az ukrán aranykonvojt érintő szakmai viták miatt

Lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál főügyész, aki a döntést a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztályával fennálló szakmai nézetkülönbségekkel indokolta – tájékoztatta a Szegedert az ügyészség.

A közlemény szerint Fürcht június 8-án nyújtotta be lemondását. Indoklásában elsősorban az úgynevezett aranykonvoj ügyben kialakult szakmai vitára hivatkozott, amely közte és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásának felügyeletét ellátó legfőbb ügyészségi szakfőosztály között alakult ki. Az ügyészség közölte, hogy a vezetői tisztségről való lemondás egyoldalú jognyilatkozat, amely a jogszabályok alapján hat hónapon belül lép hatályba. Hozzátették, hogy Fürcht Pálnak nyomozásfelügyeleti területen legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelyet ajánlottak fel.

A HVG szerint a büntető igazságszolgáltatás egyik legmagasabb szintű vezetőjeként Fürcht Pál felügyelete alatt folyt az elmúlt időszakban több kiemelt ügy nyomozása, köztük a jegybanki alapítványoknak a Matolcsy családot is érintő ügye, önkormányzati korrupciós hálózatok felderítése, valamint az ukrán pénzszállítók ügyének vizsgálata.

Az ügyészség felidézte, hogy az ukrán pénzszállítók elfogásával összefüggésben a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A tájékoztatás szerint a Központi Nyomozó Főügyészség és a szakfőosztály vezetője között egyes nyomozástaktikai kérdésekben alakult ki szakmai vita, különösen bizonyos nyomozati cselekmények, valamint a potenciális gyanúsítottak kihallgatási sorrendje kapcsán.

„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – áll az indoklásban. A konfliktus rendezése érdekében dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az illetékes szakfőosztály vezetőjének javaslatára, az elfogultság látszatának elkerülése érdekében, az érintett ügyben és egy további eljárásban más szervezeti egységet jelölt ki a nyomozás felügyeletére.

A közlemény szerint „a legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. A kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani”.

A Telex felidézte, hogy a TEK kommandósai március 5-én hét ukrán állampolgárt fogtak el, és több mint 27 milliárd forint értékű aranyat, illetve valutát foglaltak le a járműveikben. Az ügyészség szerint az akcióra egy feljelentés nyomán került sor. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy tudomásuk szerint a helyszínen – a jegyzőkönyvben foglaltakkal ellentétben – kizárólag a Terrorelhárítási Központ munkatársai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást.

Az érintett ukránok ügyvédje, az ukrán állami takarékbank, az Oscsadbank jogi képviselője, valamint az osztrák Raiffeisen álláspontja szerint a szállítmányban nem volt semmi szokatlan, azt Ausztriából Ukrajnába szállították volna. A cikk szerint ennek ellenére az Orbán-kormány és a kormányzati kommunikáció pénzmosás gyanúját vetette fel, valamint a Tisza Párt esetleges finanszírozásával is összefüggésbe hozta az ügyet, ugyanakkor ezekre az állításokra nem mutattak be bizonyítékokat. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

Már a választások után, május elején jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy Ukrajna visszakapta a Magyarországon lefoglalt pénzszállítmányt. „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért” – mondta a politikus. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a pénzszállítmány visszaszolgáltatása az új magyar kormány konstruktív hozzáállását jelzi.

A Telex korábban arról számolt be, hogy Orbán Viktor döntött az ukrán „aranykonvoj” elleni akcióról, és a rajtaütés időpontját is kormányzati oldalról határozták meg. A lapnak nyilatkozó források szerint a műveletet szakmai szempontból nem indokolta semmi.