Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt politikusa az Alaptörvény általa benyújtott tizenhatodik módosítását nem puszta technikai korrekciónak nevezte szerdán a Parlamentben, hanem állásfoglalásnak arról, hogy milyen államot kívánnak építeni Magyarországon. Arról, hogy milyen legyen az erkölcsi és az alkotmányos rend, hogy mit gondolnak az emberről, a szabadságról, a közösségről, és a hatalom természetéről.

Szerinte a közhatalom gyakorlása nem lehet korlátlan sem időben, sem intézményben, és a demokrácia azt is jelenti, hogy egyetlen politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná, és egyetlen hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé. Ezért is javasolják, hogy Magyarországon a miniszterelnöki megbízatás legfeljebb nyolc évig legyen betölthető, megszakításokkal együtt az 1990 utáni demokratikus időszak teljes egészét figyelembe véve.

Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia, annak kimondása, hogy a köztársaságnak erősebbnek kell lennie bármelyik politikai vezetőnél – állította. Az Alaptörvény-módosítás másik fontos elemének nevezte a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét, amelyekben „hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól”. Szintén az alaptörvény-módosítás része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alaptörvényi megalapozása.

A vitához a szegedi Stumpf Péter, a Tisza vezérszónoka is hozzászólt, aki azt mondta, a benyújtott javaslat minden pontja arra irányul, hogy lezárják az Orbán–Gyurcsány-korszakot, erre kaptak felhatalmazást a választáson. Úgy kaptak bizalmat a választóiktól, hogy ennek a javaslatnak minden pontja szerepelt a programjukban, ezért nagyon magas a társadalmi elfogadottsága, legitimitása ennek a javaslatnak – magyarázta a politikus.

Stumpf úgy véli, a cél az, hogy senki se sajátíthassa ki az intézményeket, de a pártok folyamatos megújulását is ösztönzi, hiszen állandóan új vezetőket kell kiállítaniuk. Szerinte az emberek arra is szavaztak, hogy olyan testület, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal ne legyen. A képviselő arról is beszélt, kétség sem fér az előterjesztés szükségességéhez és legitimitásához.