Súlyos fagykár az Alföldön: a szőlőültetvények 80 százaléka teljesen megsemmisült
A helyzetet súlyosbította az áprilisi csapadékhiány is. Ez az úgynevezett száraz fagy különösen veszélyes, mivel így már enyhébb mínuszok is aránytalanul nagy károkat okozhatnak a mezőgazdaságban.
Az alföldi szőlőültetvények közel 80 százalékán teljes terméskiesést okozott a május eleji rendkívüli hideg, ami évtizedek óta nem tapasztalt pusztítást eredményezett – írja az Agrárágazat. Olyannyira fagyott hajnalban, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírtasson a mínusz 5,3 fokos hideggel az eddigi rekord is megdőlt.
A legsúlyosabb becslések szerint több mint 23 ezer hektárnyi szőlőterületből mintegy 80 százalékon 100 százalékos tavaszi fagykár keletkezett, ami a magyar szőlő-bor ágazatban legalább 30 milliárd forintos közvetlen termelési értékkiesést jelenthet.
A leginkább érintett térségek közé tartozik a Hajós–Bajai és a Kunsági borvidék: előbbinél az 1800 hektárból több mint 1500 hektár károsodott, míg a Kunság több mint 20 ezer hektárjából mintegy 15 ezer hektárt érhetett teljes vagy közel teljes fagykár.
A termelők beszámolói szerint számos ültetvényben nincs zöld rügy vagy fejlődő hajtás, így nincs mit megmenteni. „Az idén nem kell szüretelni, de költségek lesznek bőven” – mondta Frittmann János, a Kunsági Borvidék és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, hozzátéve, hogy a hőmérséklet helyenként mínusz 5–6 Celsius-fokig csökkent.
A fagykár nemcsak az idei termést érinti, mivel a szőlőt a termés hiányában is gondozni kell. A szakmai becslések szerint a gazdák hektáronként 800 ezer és 1,1 millió forint közötti művelési költséggel számolhatnak, miközben a bevétel kiesik.
A helyzetet súlyosbította az áprilisi csapadékhiány is,
mivel a megszokott mintegy 40 milliméter helyett országosan csak néhány milliméter eső hullott, így a növények eleve stresszes állapotban voltak – írja a HungaroMet közösségi oldalán. Ez az úgynevezett száraz fagy különösen veszélyes, mivel alacsony talajnedvesség és páratartalom mellett a növények vízháztartása gyenge, így már enyhébb mínuszok is aránytalanul nagy károkat okozhatnak a mezőgazdaságban.
Fotó: Pierre Gui
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kárenyhítési intézkedéseket kezdeményezett az Agrárminisztériumnál, miközben a hegybírók megkezdték a helyszíni felméréseket. A gazdák számára a kérdés nemcsak az idei termés elvesztése, hanem az is, hogy lesz-e elegendő támogatás a jövő évi működéshez.
Az előrejelzések szerint egyébként a májusi, aranyat érő eső sem akar ideérni. Egyre nedvesebb léghullámok érkeznek a hét második felében, de országos esőre nem lehet számítani. Az esőtérképet elnézve olyan, mintha hazánk taszítaná a csapadékot.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Legény Dániel a Szegeder újságíró-szerkesztője, elsősorban építészeti, városfejlesztési és közlekedési témákkal foglalkozik. Írásaiban többnyire azt követi, mik épülnek városszerte, és ezek hogyan alakítják Szeged épített örökségét, amihez a köznek is hozzászólási joga van. A szerző további cikkei.
