Szegeden 210 ezer forint volt az átlagos albérletár augusztus elején, miközben június vége és augusztus eleje között több mint harmadával bővült a kiadó lakások kínálata.

Júliusban országosan 1,6 százalékkal, Budapesten pedig 1,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak júniushoz képest a KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint. A nyári albérletszezon kezdetével ugyan ismét drágultak a lakások, de a korábbi évekhez képest visszafogottabb mértékben, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után pedig meg is torpant az áremelkedés.

Éves összevetésben országosan 5, Budapesten pedig 5,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak. Ez jóval elmarad a korábbi évek 10–11 százalékos drágulási ütemétől.

„Az, hogy júniushoz képest júliusban emelkedtek a lakbérek, szinte borítékolható volt, hiszen hagyományosan ekkor kezdődik az albérletpiac legerősebb időszaka. Az viszont már sokat elárul a piac jelenlegi helyzetéről, hogy 2020 óta csak 2025 júliusában volt a mostaninál kisebb a havi drágulás, akkor országosan 1,4 százalékos emelkedést mért a lakbérindex. Ráadásul a mostani áremelkedés sem bizonyult tartósnak” – magyarázta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Szegedernek küldött közleményben.

A szakember szerint a visszafogott kereslet és az időszakosan enyhén bővülő kínálat is meghatározó szerepet játszik a lakbérek alakulásában.

Budapesten július elején 260 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésének időszakára pedig 266,5 ezer forintra emelkedett. Augusztus elejére azonban ismét 260 ezer forintra csökkent. Az egyetemvárosokban sem történt látványos változás.

Június vége és augusztus eleje között országosan több mint 4 százalékkal nőtt a kiadó lakóingatlanok száma. Budapesten 5,4 százalékkal, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig közel 3 százalékkal bővült a kínálat.

A választék ennek ellenére továbbra is elmarad az egy évvel korábbitól. Országosan közel 9, Budapesten mintegy 6, a megyeszékhelyeken pedig 16 százalékkal volt kisebb a kínálat.

A nagy kínálattal rendelkező budapesti kerületek többségében is nőtt a választék az elmúlt hetekben. A XIII. kerületben 16, a IX.-ben 14, a VII.-ben 11, a VIII. és XI. kerületben pedig 7–7 százalék körüli bővülés történt július végéhez képest.

Az egyetemvárosok közül Debrecenben 13, Miskolcon 10, Pécsen 7 százalékkal nőtt a kínálat, Szegeden pedig több mint harmadával bővült. Győrben lényegében nem változott a kiadó lakások száma.

Augusztus elején Budapesten 260 ezer forint volt a kiadó lakások átlagos bérleti díja. Az egyetemeknek helyet adó vagy azokhoz közeli városrészek közül a VIII. kerületben 240 ezer, a IX.-ben 250 ezer, a XI.-ben 280 ezer, a XIII.-ban pedig 270 ezer forint volt a mediánérték.

A legolcsóbb budapesti kerületek közé tartozott a XVIII. kerület 200 ezer forintos árszinttel, valamint a XIX., XX. és XXI. kerület, ahol egyaránt mintegy 210 ezer forint volt a bérleti díjak mediánja.

Az egyetemvárosok közül augusztus elején Debrecenben 220 ezer, Szegeden 210 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200–200 ezer, Pécsen 180 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Miskolcon 130 ezer, Dunaújvárosban pedig 120 ezer forintos középértéket mutattak az adatok.

Balogh László szerint hosszabb távon a lakáskiadás befektetési vonzerejét a bérleti díjak mellett a más eszközökkel elérhető hozamok alakulása is befolyásolhatja.

„Ha Magyarország közeledne az euró bevezetéséhez, és ezzel párhuzamosan tartósan alacsonyabbá válnának az állampapírpiacon elérhető hozamok, az ismét javíthatná a lakáskiadás relatív vonzerejét a befektetők szemében. Ez azonban egyelőre csak hosszabb távú lehetőség, amelynek megvalósulása számos gazdasági és piaci feltételtől függ. Ráadásul az ingatlan-áremelkedés lassulása, illetve a lakáskiadás jelenleg csökkenő hozamszintje miatt az ingatlan, mint befektetés egyelőre folyamatosan veszít a népszerűségéből. Ezért szűkül tavaly óta a kiadó lakások kínálata is” – fűzte hozzá az ingatlan.com szakértője.