Regnáló fideszes képviselőt keres a kormányalakítás után? Nem több mint 2 óra autóút lesz

Ahogy benarancsult a világ, vagy legalábbis az ország 2010-ben, úgy kékült át a térkép idén április 12-én. Csongrád-Csanád vármegye négy országgyűlési képviselőjéből eddig három volt fideszes, mára az összes tiszás lett.

Aki eddig fideszes vagy KDNP-s képviselővel szeretett volna beszélni, találkozni, a keze munkáját dicsérni, annak elég volt a Kossuth Lajos sugárút megfelelő oldalán sétálnia, esetleg kimennie Dorozsmára vagy a Homokhátság valamely kistelepülésére látogatnia, ahol gyakorta összefuthatott Mihálffy Béla kereszténydemokrata képviselővel.

De ha nem vele szeretett volna, akkor Farkas Sándor körzete, a Csongrád 3-as Csongráddal, Szentessel, esetleg a Csongrád 4-es Hódmezővásárhellyel és Makóval sem esett messze, utóbbiban nem más, mint Lázár János volt eddig a térség képviselője az Országházban.

Ezek a politikusok tartottak rendszeres fogadóórákat, vettek részt a falunapokon, hozták le kampányidőszakban a fideszes nagyágyúkat a háborúval rémisztgetni a nagyszüleinket, és hasonlók. Az, hogy mennyire képviselték valójában az itt élők érdekeit, vagy mennyire volt mindez látszat-népképviselet, mindenkinek a fantáziájára bízom.

Ennek a cikknek nem célja az elmúlt négy, nyolc, tizenkettő vagy tizenhat év ítélete – hiába volna mit, hiszen még leírni is elképesztő. 16 év. Sokkal inkább arra szeretnék rámutatni, hogy történt, ami történt, és ennek következményeképp regnáló fideszes országgyűlési képviselővel a rájuk szavazóknak, vagy úgy általában bárkinek, kezet rázni, váltani néhány szót, mennyire elérhetetlen lett.

Lázár Jánosról nem sokat hallani, ő alapból nem is indult újra a körzetében, a választások óta mindösszesen egyszer posztolt, arról, hogy „a siker nem végleges, a kudarc nem végzetes”, de hogy mi lesz a szerepe a Fideszben, még kérdéses.

Farkas Sándor április 12. óta nem posztolt a Facebookon, Mihálffy Béla pedig szombaton bejelentette, 20 év után visszavonul a közélettől. A szegedi 1-es körzetben elindult Farkas Levente hiába kapott ki országosan a legnagyobb aránnyal a tiszás ellenfelétől, már a választások estéjén közölte, „a munka nem áll meg, továbbra is dolgozni fogok Szegedért”.

A mostani gárda tehát részben vagy egészben a háttérbe szorul – és ha ők nem lesznek, hát hol találja az ember a legközelebbi regnáló fideszes országgyűlési képviselőt?

A válasz megdöbbentő az elmúlt másfél narancssárga évtized tükrében: Túrkevén, az észak-alföldi kisvárosban, amelynek címerében nem kevesebb mint három karddal hadonászó kétfarkú oroszlánmedve (vagy medveoroszlán?) található. A 7600 fős város a Szegedhez legközelebb található település a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerületben, ami pedig a városunkhoz legközelebb lévő, továbbra is fideszes körzet.

Itt marad országgyűlési képviselő az 57 éves F. Kovács Sándor, aki a 22 éves szoftverfejlesztő Kovács Hunor Krisztiánt győzte le a 2026-os választáson. A fideszes jelölt 24 638 szavazatot kapott, míg a tapasztalattal aligha rendelkező, még a debreceni egyetemen tanuló tiszás 24 362-t.

A lényeg tehát, hogy akinek valamiért hiánya lesz fideszes képviselőből, Túrkevére veheti az irányt, a város Szegedről 133 kilométer, autóval úgy 2 óra. Vonattal 3 és fél óra. Ami érdekes, hogy Túrkeve közelebb van még Debrecenhez is, mint Szegedhez. És nem egy hajszállal. Jóval közelebb.