„A férjem azt mondja, hogy hagyni kell ezt a mostanit már” – feleli egy 60 év körüli nő a Makótól és a román határtól egyaránt negyedórányi autóútra fekvő Királyhegyesen, amikor arról kérdezzük, mire számít helyben a választásokat illetően.

Hozzáteszi, „én először nem akartam ezt a Tiszát, de a férjem meggyőzött. Fiatalok kellenek oda!” Az elsőre csendesnek és visszahúzódónak tűnő nő meglepően közvetlenül válaszol, majd amikor arról kérdezzük, hol lehet még beszélgetni helyiekkel a közel 600 fős községben, a központ felé int, ahol egyetlen nyitva lévő kocsma van szombaton délelőtt. Így arra is vesszük az irányt.

– – –

Az április 12-ei országgyűlési választások előtt ellátogattunk néhány olyan faluba a Dél-Alföldön, ahol a legutóbbi választásokkor magabiztosan győzött a Fidesz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy állnak most ezek a Fidesz-bástyák: van-e mozgás a Tisza vagy más pártok felé, és ha igen, miért, vagy ha nincs, miért nincs? Mennyire jutnak le az országos témák a helyi társadalmi szövetbe, és mit éreznek saját bőrükön és közvetlen környezetükben a helyiek?

Ezekkel a kérdésekkel vettük nyakunkba Királyhegyes, Királyhegyes-Csikóspuszta, Csanádpalota, Apátfalva, valamint Kömpöc utcáit és kocsmáit kétnapos túránk során. Bár összesen közel 20 ember árulta el szavazati szándékát is a Szegedernek, ezt mint statisztikai adat nem közöljük, hiszen egyáltalán nem volna reprezentatív. Riportunkban inkább a miérten van a hangsúly.

A cikkben megszólalókat a beazonosíthatóság elkerülése végett fiktív nevekkel és munkahelyekkel olvashatják.

– – –

Na mindjárt mondok valamit

Belépve a valószínűleg legtalálóbban elnevezett vidéki kocsma, a királyhegyesi Nikotin Presszó fehér műanyag ajtaján, azonnal heves beszélgetésbe botlunk. A két idős férfi mintha előre tudta volna, hogy újságírók érkeztek a faluba, a gazdasági helyzetről értekeznek, azon belül az olaj ára van szón. „500 volt valamikor, most 1500, Karcsi bá. Minden fölment!” – szól egyikük, majd miután még néhány más alapvető termék utóbbi években elszállt árát elégedetlenül kivesézik, távozik az italozóból.

Karcsi bá végig helyeselt ismerősének, amikor pedig a választásokkal kapcsolatos megérzéseiről kérdezem, kertelés nélkül válaszol felém fordulva. „Én azt hallottam, hogy a Magyar Péternek van nagyobb száma már” – mondja, hozzátéve, hogy ő is arra húz, a Tiszára fog szavazni. A 70 év körüli férfi saját bevallása szerint korábban is ellenzéki volt, így nem meglepetés, hogy idén is a Fidesz leváltását reméli.

Egy másik asztalnál szintén egy 70-es éveiben járó férfi ül egymaga, nem sokáig hagyja szó nélkül a Karcsi bával folytatott disputánkat. Azt mondja, ő fideszes, és az is marad, mert tiszteli őket – mutat a sarokban a tévé felé, ahol a köztévé egyik csatornája megy halkan.

„A tiszások nem tudnak beszélni se” – mondja, és meggyőződése, hogy a helyiek 70 százaléka a Fideszre fog szavazni. „A Magyar Péter az mindent elvenne a családodtól, még az anyádtól is!” – zárja rövidre a tőle két asztalra ülő Karcsi bát.

Egy 50-es hölgy köztünk szólva kijelenti, a kocsma látogatói kétharmad arányban a Fideszre fognak szavazni. Szerinte négy éve sem volt ez másképp, akkor is voltak ellenzékiek, és most is vannak.

Királyhegyesen – beleértve a hozzá tartozó Csikóspusztát is – 2022-ben 473 regisztrált választópolgárból 348-an vonultak urnához, 244 szavazatot kapott a Fidesz (71%), míg az egységben indult ellenzékre 71 fő voksolt (21%).

A települést a független Verebes Anita vezeti, az országgyűlési képviselő az újra nem induló Lázár János.

„Na majd mindjárt mondok valamit” – böki felém egy 40 év körüli férfi a pultnál. Kiállunk a kocsma elé, mondja is. Szerinte 80–20 arányban a helyiek a Fideszre fognak szavazni. Mondom neki, hogy akikkel mi eddig beszéltünk – vele együtt, merthogy ő is bevallottan a Tiszára fog ikszelni – épphogy az ellenkező arányt erősítik.

Arra a kérdésre, hogy szerinte végül a Fidesz vagy a Tisza nyeri a választást, elgondolkodik és előre néz. „Ha lenne egy 5-ösöd, és csak az egyikre rakhatnád, melyikre fogadnál, melyik nyer?” – teszem kézzel foghatóbbá a kérdést. „Tisza” – vágja rá hezitálás nélkül.

Ezt mondja az egész busz

A néhány kilométerrel arrébb található, szintén Királyhegyeshez tartozó Csikóspusztán van talán az utolsó Lenin utca Magyarországon. A telepen ha húszan élnek, nincs itt egy öreg kúrián kívül szinte semmi.

A ragyogó áprilisi napsütésben egy 35 év körüli férfiba botlunk a Lenin utca végén sétálva. Amikor arról kérdezem, mit tapasztal a saját környezetében, gondolkodás nélkül mondja, hogy „itt a Tisza van fölényben”, és ő is Magyar Péterre fog szavazni.

Tisztázzuk vele, mit is takar az „itt”, és azt, amire gondolunk, kifejezetten a környező falvakra, Csongrád-Csanád vármegyei vidéki területeire értette. Azt mondja, meg is várhatjuk, amíg jön a busz vissza Királyhegyes felé, ugyanezt fogjuk hallani az utasoktól, akik majd a faluban felszállnak.

A telepről kifelé hajtva még egy középkorú nővel találkozunk a buszmegállóban, változásra van szüksége szerinte is, de ő a Mi Hazánkban látja ennek lehetőségét, és oda voksol.

A rezsi és a háború

Egy negyedórás autóutat követően térünk be Csanádpalotára, ahol egy az utcán sepregető idős asszonyt kérdezünk először. Elsőre inkább nem mondana preferenciát, aztán miért ne alapon mégis rávágja, hogy ő is a Tisza Pártra fog szavazni, de azt mondja, hogy az üzletben, ahol dolgozik és megfordulnak emberek, az idősek többségében a Fideszt mondják.

„Én nem szeretem a hazugságot, megmondom őszintén. Elegem van Orbánból. Mondják, hogy a politikus egyik kutya, másik eb, de elegem van Orbánék hazudozásból, és hogy mindenhonnan ez jön a tévében.”

A központban egy középkorú nő és férfi beszélget, a férfi a padkán ülve mondja, a nő üdítővel pakolt szatyrokkal rakott biciklit fog. A férfi vállaltan fideszes, az anyja is az, szavaznak is. Háromszoros lesz a rezsi és háborúba mennek a fiatalok, érvel a Tisza ellen, de a Fidesz győzelméről már feltűnően csak feltételes módban beszél. Amikor arról kérdezem, a környezete mit mond, eltereli a témát, csak az édesanyját említi meg.

A nő azt mondja, nem szavaz, mert minek, de a padkán ülő ismerőse által elmondott fideszes narratívára egyetértően bólogatott.

Egy kicsit arrébb két nő egy padon ülve beszélget, azt mondják, nem tudni, ki kire szavaz. „Lehetetlen!” – vágja rá karakánul az egyik, barátnője szóhoz sem jut végig. „Mindenki mond mindent, de hát hinni nem lehet senkinek.” Egyikük azt mondja, utálja a gyűlölködést, szerinte helyben „szar minden”, de a polgármester független, és ezért nem kapnak támogatást.

Hogy ők kire szavaznak, szent kincsként őrzik, ám beszélgetésünk alapján nem a tipikus tiszás szavazó képe állt össze bennünk.

A közeli kocsmában is nehezebben állnak szóra a helyiek, érezhető a különbség Királyhegyeshez képest. Két szavazókorú fiatal azt mondja, nincs támogatás a településen, szerintük változás kell – és nem a polgármesteri székben. Mennek szavazni, Tisza.

Egy másik asztalhoz odaülve már egymás szavába vágva ütköznek a vélemények, csak úgy kapkodjuk a fejünket, a negyedórás eszmecsere eredménye pedig nem is lehetne szerteágazóbb: egy biztos fideszes, egy biztos tiszás, valamint egy a Tisza vezetését tényként kezelő, a DK külpolitikájával egyetértő, a Fideszt leváltani kívánó polgárral.

Csanádpalota bár falusias és mindössze 2500-an lakják, néhány éve városi rangot kapott. A most a települést vezető polgármester a korábban szintén független Kovács Sándor fia, Kovács Gábor. Az, hogy nem a Lázár által favorizált iskolaigazgató nyerte a város vezetését 2024-ben, meglátszik a támogatásokon a helyiek szerint.

A városban élő szavazókorú népesség 65%-a szavazott 2022-ben, a Fidesz-lista és Lázár János 60, illetve 63%-ot kapott, az egyesült ellenzék jelöltje 28-at.

Itt mindenki tiszás. Én? Én nem! Meg az idősek sem

Este van már, mire Apátfalvára érünk, megy le a nap. A főút mentén óriásplakát áll, rajta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter mint fő veszélyforrások – kíváncsi vagyok, ennek ellenére mit mondanak a helybéliek.

Egy 40 éves sráccal beszélünk a kocsmában, szerinte négy éve a faluban még mindenki fideszes volt, ma már mindenki tiszás. Mindenki, de nem ő, ugyanis a férfi tisztázó kérdésünkre rögtön feleli, hogy ő mi hazánkos.

Később azt is kifejti, hogy a „mindenki tiszás” kijelentéséből érdemes kivonni a helyi idősebbeket is, vagy legalábbis jelentős részüket.

Tovább árnyalja a „minden apátfalvi tiszás” véleményt egy 50 körüli nő, aki elmondja, az idősek szerinte is inkább fideszesek, és a falu 70%-a oda fog húzni, de ő biztosan nem. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy bár az idősek valóban erősen fideszesek, a fiatalok és a középkorúak már nem azok, ő maga sem a Fideszre szavaz, cserben hagyva érzi magát a kormány által.

Apátfalva szintén Lázár területe, a közlekedési miniszter itt közel 64%-át vitte a szavazatoknak, míg az összefogott ellenzéki jelölt 28-at.

Aki jól van tartva, csak az fideszes

Másnap, vasárnap dél előtt nem sokkal érkezünk meg az utolsó településre, amit riportunkhoz bejárunk. A közel 700 lelkes Kömpöc rendezett község, az utcák tiszták, fasorokkal szegettek, a központban a templom–kocsma–élelmiszerbolt–posta négyes fogadja a látogatót. Meglepő módon a posta nem szűnt meg Kömpöcön, a Coop azonban jó régen nyithatott ki utoljára.

A Kisbetyár – ha lehet ilyet mondani – elitnek tűnő kiskocsma, már ami az árakat illeti: egy üveg Kőbányai 590 forint, a Dreher 770, 5 cent pálinka 1090, ha pedig valaki még egy kis édességgel is agyonütné magát italozás közben, az is csak 220 forintot kap visszajáróba egy ezressel kifizetett tábla Milka csokiért.

Belépve a kocsmába szinte megfagy a levegő. A pultos kétszer kérdez rá egy percen belül, hogy mit kérünk, alig jutunk szóhoz. Amíg bent vagyunk, mintha mindenki kódnyelven beszélne, a konkrét fogalmazások eltűnnek, a szavak végét elharapják.

Persze nem mindenki beszél egyszavas mondatokban. „Megmondom őszintén, itt marad mindenki a Fidesszel. Maradok én is” – mondja a Kisbetyár előtt állva egy 70-es éveiben járó férfi a kerékpárján ülve.

Azt is megindokolja, miért nem szimpatizál Magyar Péter pártjával, és miért Orbánékat támogatja. Szerinte ha ő viselkedne úgy, mint Magyar Péter – és itt felhozza az ügyet, amikor a Ripost állítása szerint a Tisza elnöke egy buliban lányok szoknyája alá bújt volna be –, ő már régen börtönkosztot enne. Emellett azzal érvel a Fidesz mellett, hogy nem akar 1000 forintot fizetni egy liter benzinért, hiába autózik keveset, és hogy ha a Tisza nyerne, akkor szerinte Ruszin-Szendi Romulusz háborúba küldené a fiatalokat.

Ezen a ponton elköszönök a férfitól, és egy a kocsma padjai közt cigarettázó, 45 év körüli munkáshoz lépek oda. „Én jó helyen dolgozom, Orbán Viktorra szavazok” – felelte a férfi, majd amikor arról kérdeztem, mik a megérzései a környezetében, azt mondja, másokról nem tud nyilatkozni, mert folyamatosan dolgozik.

Kömpöc Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének választókerületébe tartozik – ez a Kiskunfélegyháza-központú Bács-Kiskun 4-es körzet, ahol a fideszes képviselő évek óta aktívan jelen van helyben fogadóórákkal és szimbolikus beruházásokkal.

Lezsák itt 2022-ben a szavazatok közel 77%-át kapta, az ellenzéki összefogásra kevesebb mint 15% ikszelt. A riportunk során bejárt települések közül ez a leginkább fideszes, és ezt ottjártunkkor is visszaigazolták a tapasztaltak.

A mezőgazdaságban dolgozó férfi egyébként azért Orbánra voksol vasárnap, „mert jó, el voltam mint a befőtt”. A Tiszát magától hozza fel, Magyar Pétert látszólag komolytalan jelöltnek tartja, vele kapcsolatban „kamerás fölvételeket” említ. „Tudod te, melyikre gondolok” – mondja, amikor kérdezem, melyikre gondol.

Delet üt az óra, meg is szólal az út túloldalán lévő kis katolikus templom harangja, mielőtt egy fiatal pár parkol be a kocsma elé. A 30-as évei elején járó férfi és nő szerint a közvetlen környezetükben sokan akarnak változást és szavaznak a Tiszára, de az hamar kiderül, hogy ők nem kömpöciek, hanem a szomszédos, 8 kilométerre található Csólyospálosról jöttek.

Mindenben egyetértenek egymással, abban is, hogy hiába húznak az ismerőseik a Tisza Párt felé, ők a Mi Hazánkra fognak szavazni, mégpedig azért, hogy Toroczkai Lászlóék legyenek a mérleg nyelve a parlamentben.

Azt mondják, sokan félnek a fiatalok közül, hogy Orbánék kilépnének az EU-ból, de a gazdaság is döntő tényező lesz a választások napján: aki jól él, „jó fizetéssel van tartva”, az fideszes, aki rosszabbul keres, az változást akar.

A csólyospálosi pár indul is tovább, mi is készülődünk. Az ötezrest, amit a királyhegyesi férfi hezitálás nélkül a Tiszára tett volna, az itteni munkás bizonyára a Fideszre rakná. Egy teljes vármegyén át feszül valami kettejük között, ami nem ideológia, nem az ország demokratikus vagy igazságos működésével függ össze, nem sérelmeken alapon, egyszerűen csak annyi, hogy ki érzi jól magát ebben a rendszerben, és ki szeretne váltást.