Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormány döntéséről beszélt a Déli Körvasút ügyében a pénteki kormányzati tájékoztatón.

Alapos gyanú merült fel ugyanis arról, hogy a kivitelezési közbeszerzés résztvevői összejátszottak, ezért az Európai Unió jelezte Magyarországnak, hogy mégsem fizeti ki a korábban megítélt támogatást. A gyanú szerint a Kontúr Csoport a közbeszerzés mindkét oldalán szerepet játszott, a V-Híd pedig olyan információkhoz jutott hozzá, amelyekhez nem lett volna joga.

A projektet a budapesti körvasút déli szakaszának kétvágányúról három-, illetve négyvágányúra bővítésére indították, új megállóhelyek kialakításával. Az előkészítést 2020-ban a Budapesti Fejlesztési Központ végezte, amelyet akkor Vitézy vezetett; ő a beruházást az elmúlt száz év legfontosabb vasúti fejlesztésének nevezte.

A kivitelezést több részre bontották, a legnagyobb feladatcsomagot pedig a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. nyerte el 337 milliárd forintos ajánlattal. Az Európai Unió az IKOP Plusz programon keresztül 210 milliárd, a CEF programból pedig 157 milliárd forinttal támogatta a beruházást. Vitézy szerint a kivitelezés 42 százalékos készültségnél tart, a hónap végéig pedig az új vágányok 30 százaléka válhat használhatóvá. A miniszter úgy látja, a munkálatok befejezéséhez még két évre lenne szükség.

Vitézy bejelentése szerint a jogsértést az Európai Számvevőszék tárta fel, amely már januárban értesítette a magyar számvevőszéket és a kormányt. Mint kiderült, ez utóbbi részéről nem történt intézkedés.

A miniszter arról is beszélt, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei éppen a közbeszerzési folyamat idején vásárolták fel a Kontúr Csoportot. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a V-Híd már az eljárás során ismerte azokat a szempontokat, amelyek alapján a közbeszerzést el kellett bírálni, ami szintén alátámasztja az összeférhetetlenség gyanúját.

Elmondása szerint a magyar állam eddig 100 milliárd forint előleget fizetett ki a V-Hídnak, miközben a vállalat mindössze 44 milliárd forintnyi munkát végzett el. A szerződés felmondásával a kormány több mint 50 milliárd forint visszafizetését követelhetné a cégtől. Ha a V-Híd nem fizetne, a magyar állam Magyar Fejlesztési Bankja állhatna helyt az összegért, ami a miniszter szerint felveti a bűncselekmény gyanúját.

A kormány döntése értelmében a V-Híddal kötött kivitelezési szerződés megszűnik, a vállalatnak pedig el kell számolnia a korábban felvett pénzekkel.

A Kontúr Csoporton keresztül fennálló összeférhetetlenség miatt a kormány Mészáros Lőrinc cégeit az összes állami vasútépítési közbeszerzésből is kizárja. Vitézy közlése szerint a V-Hidat erről a pénteki sajtótájékoztató előtt néhány perccel értesítették.

Vitézy elárulta, már Lázár János minisztersége idején is készültek arra, mi történjen, ha elveszítik a Déli Körvasútra szánt uniós támogatást: a beruházást magyar állami forrásból finanszírozzák tovább. Az új kormány azonban más megoldást választ: felmondja a szerződést, és felszólítja a V-Hidat, hogy vonuljon le az építkezésről.

A projekt befejezésére új közbeszerzést írnak ki, a kormány pedig abban bízik, hogy így ismét hozzáférhetnek az uniós támogatáshoz. Ehhez előbb fel kell mérni, pontosan milyen állapotban van a beruházás. Vitézy szerint a kialakult helyzet 50–100 milliárd forintjába kerülhet a magyar adófizetőknek, ami felveti a költségvetési csalás gyanúját, ezért feljelentést tesznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Magyar Péter szerint az ügyet korábban a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett volna kivizsgálnia, ezért a történtekért a GVH elnökének kell vállalnia a felelősséget, vagyis le kell mondania. A szerződés felmondása ugyanakkor komoly gyakorlati problémákat okozhat: a Budapestet átszelő, jelenleg is vasúti forgalmat bonyolító vonalat a V-Híd kezeli, így a területet és az üzemeltetést is át kell venni tőle.

A kormány döntése alapján a munkálatok leállnak, és az építkezés akár hónapokra vagy évekre is elakadhat. A folytatás előtt rendezni kell a jelenleg használt vasútvonal átadását, fel kell mérni a beruházás készültségét, majd új kivitelezési eljárást kell lefolytatni. A projekt jövője így az új közbeszerzéstől és az uniós támogatás újbóli megszerzésének lehetőségétől is függ.