Jogorvoslattal él a BYD a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal 10 millió forintos bírsága ellen, amit a környezetvédelmi engedélyben foglaltak elmulasztása miatt kapott. Közben a szennyezett termőföld miatt indult rendőrségi nyomozásról továbbra sincs hír: a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság a folyamatban lévő ügy érdekeire hivatkozva nem árulta el, történt-e gyanúsítás, és hol tart az eljárás. Korábbi értesüléseink szerint a nyomozás ismeretlen tettes ellen indult, tehát nem a BYD-val szemben.

A bírságot a kormányhivatal júniusban szabta ki, de ahogy akkor megírtuk, nem a szennyezés miatt, hanem azért, mert a hatóság szerint a cég nem végezte el az engedélyben előírt talajvizsgálatot, és a talaj elszállítását sem jelentette be előre. A BYD ezt maga is mérési és bejelentési hiányosságként írja le, nem tényleges környezeti károkozásként, a határozatot azonban ennek ellenére nem fogadja el. A hatóság a bírság mellett azt is előírta, hogy a beruházási területről a jövőben csak mintavétel és vizsgálat után, a kormányhivatal előzetes jóváhagyásával vihető el további talaj.

A kormányhivatal ugyanakkor nem állapította meg, hogy a BYD okozta volna a szennyezést, annak eredete pedig máig nem tisztázott. Binszki József alpolgármester a közgyűlésen szakértőkre hivatkozva korábban azt mondta, hogy az anyag a gyár alapozásánál kiszivattyúzott talajvízzel kerülhetett a letermelt humuszra, az egykori szovjet laktanya miatt pedig már korábban is jelen lehetett a környék földjeiben. A szakértői megállapításokat részletesen nem ismertették, így ezekből nem derül ki, pontosan honnan és mikor került a szennyezés a földbe. A BYD ugyanakkor azt közölte, hogy amikor átvette a területet, a rendelkezésére álló vizsgálatok, köztük a humuszban gazdag termőtalaj vizsgálata sem mutatott ki szennyeződést.

Az sem világos, miért mutattak mást a márciusi és a májusi mérések. A BYD azt írta, hogy a márciusban a BYD megbízásából a HL-Lab Hungary vizsgálata határérték feletti alkilbenzolt talált a kiszállított föld egy részében, a cég a jegyzőkönyvek kézhezvétele után értesítette a kormányhivatalt, és saját vizsgálatot is indított. Májusban a hatóság 101 mintavételi ponton újraellenőrizte az érintett területeket, a talajvizet is megvizsgálta, és már nem talált határérték feletti szennyezést. Ugyanerre jutottak a BYD megbízásából az Imsys Kft. akkreditált laboratóriumában végzett mérések is.

A kormányhivatal a Szegedernek ezt azzal magyarázta, hogy az alkilbenzolok illékonyak, ezért a szennyezőanyag a két mintavétel között elpárologhatott, és koncentrációja a határérték alá csökkent. A BYD ezt nem fogadja el: szerintük ha a márciusban jelzett, a határértéket többszörösen meghaladó szennyezés valóban jelen lett volna, a későbbi mintákban is maradnia kellett volna kimutatható nyomnak. A cég ezért úgy véli, hogy a két negatív eredmény inkább a HL-Lab márciusi méréseinek pontosságát kérdőjelezi meg.

A HL-Lab ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta lapunknak, hogy már a technológiai javaslatuk elkészítésekor számoltak azzal, hogy az első és a későbbi mérések eltérhetnek, hiszen az alkilbenzolok rendkívül illékonyak, és a talaj felső rétegéből természetes úton is kipárologhatnak. Az Imsys Kft.-t is megkérdeztük, hogy mire jutottak a májusi vizsgálatok során, és mivel magyarázzák a különbséget, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A mérési eredményektől függetlenül a szennyezés miatt a kormányhivatal elrendelte az érintett földeken termesztett növények megsemmisítését. A cirokkal vetett területen ezt június közepén végre is hajtották, a búzát termesztő földhasználó viszont bíróságon támadta meg a határozatot, és learatta a termést. A kormányhivatal ezt követően nyomonkövetési eljárást indított, a gabona forgalomba hozatalát pedig a jogerős bírósági döntésig korlátozta, hogy az érintett területről származó termény ne kerülhessen az élelmiszerláncba.

Mindezt úgy, hogy a kormányhivatal májusi vizsgálatai alapján ma már azt közli: az érintett talaj nem jelent egészségkárosító kockázatot, és a földek korlátozás nélkül használhatók. Az érintett gazdák korábban azt mondták, hogy a megsemmisítés módja és költsége sem volt egyértelmű számukra, és azt sem tudták, kitől és milyen eljárásban kérhetnek kártérítést.

A BYD ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a termőtalaj elosztásáért felelős partnerén keresztül folyamatosan tartotta a kapcsolatot a földhasználókkal, egyeztetve velük a megsemmisítésről és az ügy fejleményeiről.

A cég szerint mindez nem befolyásolja a szegedi gyár építésének ütemezését: az építkezés a terveknek megfelelően halad, a gyártást pedig az év végén szeretnék elindítani. Valójában már így is csúszik a kezdés, a BYD legutóbb 2026 első negyedévére ígérte a gyártási próbákat, a második negyedévre pedig a termelés felfutását.

Kerestük a szegedi önkormányzatot is a kártérítés ügyében, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A kisajátítással érintett földtulajdonosok pedig megkeresésünkre nem kívántak nyilatkozni.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.