Újra nyolcvanra gyorsulhatnak a szegedi vonatok Kőbánya és a Nyugati között

Gyorsabbak lehetnek a szegedi vonatok 2026-ban Kőbánya-Kispest és a Nyugati pályaudvar között – derült ki Hegyi Zsolt MÁV-vezér Facebook-posztjából. Mindez több hasonló, országszerte tervezett karbantartással együtt az állami cég 60 milliárd forintjába kerül, ami a jövő évi saját büdzsé része.

Ebből többek között a Nyugati pályaudvar Városliget elágazása és Kőbánya-Kispest között cserélik a vágányokat és az ágyazatot, így a jelenlegi, 40–60 km/órás sebesség helyett újra 80-nal haladhatnak majd a szegedi távolsági és az elővárosi vonatok.

Kicserélnek 40 csoport elhasználódott kitérőt is a 60 milliárdból, elsősorban a legforgalmasabb állomásokon. Itt még nem végleges a lista, de az egyeztetés alatt álló helyszínek között szerepel Budapest-Kelenföld, Rákospalota-Újpest, Kőbánya-Kispest, Debrecen, Maglód, Újszász, Herceghalom és Biatorbágy, ahol a rossz állapotú váltók rendszeres késéseket okoznak, és a lassítás–gyorsítás energiaveszteséggel jár.

A 60 milliárdon felül az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből és állami forrásból is indítanának egy összesen 800 milliárdos vasútfejlesztési programot jövőre, amelynek köszönhetően elkezdődhet többek között a Szeged–Kiskunfélegyháza vonalszakasz komplex felújítása hamarosan. Ezzel bár nem lesz végig dupla vágány a két település között, teljesen átépítik az állomásokat, végig 160 km/órás sebességre fejlesztik a pályát és megépítik a kecskési aluljárót, egy ottani vasútállomással együtt.

A hitel jóváhagyása az EIB részéről hosszadalmas folyamat volt, mivel nagy összegről van szó: „szigorú, átlátható és pénzügyileg objektív követelmények” mentén értékelték a MÁV modernizációs programját. Lázár János azonban rendre Magyar Pétert okolta azért, amiért nem jött hamarabb a zöld jelzés. Magyar szerint ők soha nem lobbiztak semmilyen hitel ellen, és a kormány „ipari méretű korrupciója” miatt nem kapja meg hazánk az uniós ezermilliárdokat.

Az építési és közlekedési miniszter a hitelkérelem benyújtását még tavaly szeptemberben jelentette be. A Szabad Európa szakmai forrásai szerint a hitelfelvételre már egyértelműen az elmaradó uniós források miatt kényszerült a kormány.