A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a napokban „történelminek tekinthető bérrendezésről” adott hírt, ám a Népszava névtelen forrása azt állítja, a kutatókban nem annyira pozitív kép él a béremelésről. 

A kutatási hálózat közleményében azt írta, a dolgozó kutatók idei, átlagosan 30 százalékos béremelkedése „a kiszámítható, tervezhető, nemzetközileg is versenyképes kutatói életpálya korszakát nyitotta meg”. Mint fogalmaztak, a kormány által biztosított, idei évre vonatkozó 18 milliárd forintos többletforrásból 850 ezer forintra emelkedett a HUN-REN kutatóinak átlagos alapbére, a teljes havi átlagjövedelem pedig meghaladja a 900 ezer forintot. 

A HVG ugyanakkor arról számolt be, hogy a „történelmi” béremelkedés nem csak a kutatókra vonatkozik. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, valamint Jakab Roland vezérigazgató a köztársasági elnöknél és a jegybankelnöknél is magasabb fizetést kap, kettejük bérének átlaga másfél év alatt több mint duplájára, fejenként bruttó 9,4 millió forintra nőtt. Mint azt már korábban a Népszava is megírta, ennek a béremelésnek az volt az ára, hogy a HUN-REN-től elszakították és az ELTE-hez csatolták a Bölcsészettudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, a Nyelvtudományi és a Társadalomtudományi Kutatóközpontot, azok mintegy 1200 dolgozójával együtt, jelentősen csökkentve ezzel a HUN-REN kutatóhálózat dolgozói létszámát. Az ELTE-hez került kutatóknak pedig kevesebb, 10 százalék körüli fizetésemelést ígértek. Szeged egyik fontos intézete, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont továbbra is a hálózathoz tartozik, így az ott dolgozók is részesültek az emelésben. 

A Népszava névtelenséget kérő forrása azonban rámutatott, hogy nem tudni, hogyan oszlik meg az egyes kutatóintézetekben dolgozók között az átlagosan 30 százalékos emelés, és hogy a technikai dolgozók bérét is növelik-e. A lap azt is megjegyzi, hogy a legutóbbi béremelés óta a 54 százalékot romlott a forint a KSH adatai szerint, tehát a mostani nem inflációkövető. Emellett az sem biztos, hogy az idén nyújtott 18 milliárd forintos állami többlettámogatás továbbra is járni fog, mivel azt egyfajta teljesítményalapú járulékként kaphatja meg a kutatóhálózat a jövőben.

Bár forrásuk úgy véli, kétségtelen, hogy a fizetésemelés kisebb fellélegzést jelent az eddig szerinte súlyosan alulfizetett kutatók számára, az így elért bérek még mindig köszönőviszonyban sincsenek az európai sztenderdekkel. Példának azt említette, hogy a nemzetközi Marie Curie programon foglalkoztatott doktorjelöltnek a szabályok szerint kiadandó kötelező bére önmagában 20 százalékkal több, mint a fent említett kutatói átlag.

Azt is vitatják, hogy a hálózat vezetői megérdemelnek egy ekkora emelést, tekintve, hogy Gulyás Balázst kivételével egyikük sem foglalkozott kutatással vagy rendelkezik PhD-val.