Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a szegedi BYD autógyára és a Liliom lakókert közé telepített véderdő területén csak második bejárásunk alkalmával sikerült több fás szárú növényt is beazonosítani,  amik jelentősen kisebbek voltak a vártnál. Ez a munkálatokat felügyelő erdőmérnök szerint azért lehetett, mert a csemeték jelentős részének fejlődését télen a vadak is visszavetették.

Filó Bernát erdőmérnök a Szeged.hu-nak árulta el, hogy a több mint 2,3 hektáros területen a legnagyobb károkat az őzek és a nyulak okozták, amelyek a tél folyamán lerágták a friss hajtásokat. Elmondása szerint, ha ez nem történt volna meg,

a csemeték már most jóval magasabbak, akár félméteresek is lehetnének.

A területet azóta teljesen körbekerítették vadhálóval. A szakember szerint a tavaly decemberben elültetett 7200 facsemete közül legalább az állomány 70 százaléka biztosan megvan. A végleges képet ugyanakkor csak jövő tavasszal lehet majd látni, amikor kiderül, pontosan mennyi fát kell pótolni, ám úgy véli, amennyiben az első körben elültetett fák 75–80 százaléka megmarad, az már jónak mondható.

Ez némileg árnyalja a szegedi önkormányzat korábbi tájékoztatását is. A júniusi közgyűlésen Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester még arról beszélt, hogy az áprilisi erdészeti felmérés alapján a facsemeték 90–95 százaléka megeredt, és az elpusztult példányokat ősszel pótolja a kivitelező.

Fodor Antal önkormányzati képviselő, a Mihálik Edvin-féle Összefogás Szeged Jövőjéért frakció tagja is felhívta arra a figyelmünket időközben, hogy ez az adat mára már nem tükrözi a valós állapotot. Lapunknak a DK-ból pár hónapja kilépett politikus azt írta, a problémák egyik oka az volt, hogy a területet nem kerítették körbe időben, így a vadak bejutottak a frissen telepített erdőbe. Szerinte az önkormányzat az MVM későbbi vezetéképítését sem vette figyelembe, ezért a munkagépek több facsemetét kitapostak vagy kiástak.

A képviselő vitatja a város magyarázatát a búzatáblával kapcsolatban is. Állítása szerint nem a talajban maradt magok keltek ki, hanem valaki ősszel valóban búzát vetett a terület egy részére, amelyet ugyan az erdőtelepítés előtt betárcsáztak, de ettől az nem pusztult el. A gabonatáblára Filó Bernát erdészeti szakember sem tudott magyarázatot: „Ki lett mérve pontosan a területhatár, és mi annak megfelelően dolgoztunk” – magyarázta az önkormányzati lapnak.

Fodor Antal arra is emlékeztetett, hogy az erdőtelepítés előtt az önkormányzat kivágott egy kisebb, a töltés mellett álló erdős részt, noha ő ezt ellenezte. Véleménye szerint a meglévő fák azonnali védelmet biztosítottak volna, míg az újonnan ültetett csemetéknek hosszú évekre lesz szükségük ugyanehhez.

Korábbi cikkünk nyomán olyan kritikák is elhangoztak, hogy az itt elültetett csemeték tájidegen, invazív fajták. Filó Bernát szerint tudatosan választották ki ezeket, mint a leginkább szárazságtűrő, igénytelen fajok, amikből 15 év múlva lesz látható erdő. „De akkora most a szárazság, hogy még ezek se nagyon akarnak megmaradni, nemhogy az őshonos fajok.” A talaj sem az igazi, a felső harminc centi humuszos, alatta tömör sárga agyag, jegyezte meg.

A jelenlegi, mintegy 2 hektáros véderdő a BYD köré tervezett zöldsáv első üteme. Az önkormányzat korábban azt közölte, hogy a következő ültetési időszakokban további erdősávokat is telepítenének a gyár és a város közé.