Nyolc kormánypárti és hét ellenzéki képviselő egyáltalán nem szólalt fel az Országgyűlésben 2025. december 5-ig, a legtöbb felszólalást pedig idén is Rétvári Bence jegyezte 189 alkalommal. A Népszava összesítése szerint jóval több megszólalás történt, mint egy évvel korábban, ugyanakkor bővült azok köre is, akik semmilyen formában nem vették fel a szót.

A parlament két rendes ülésszakot tart évente, február 1. és június 15., valamint szeptember 1. és december 15. között, de idén még egy rendkívüli ülés is várható december 17-én. Ekkor a „fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat számára nyújtható segélyhitel szabályairól” szóló javaslat kerül napirendre.

Jó ideje minden évben Rétvári Bence szólal fel legtöbbször, de saját rekordját most sem érte el, mert tavaly 204, 2023-ban pedig 227 alkalommal kért szót. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára főként a tárca ügyeiben fejtette ki a kormány álláspontját, de a Tisza Párt kapcsán is többször megszólalt, például amikor a háziorvosi ellátás került terítékre. Ekkor azt mondta, hogy a Tisza győzelme esetén „el kell felejteni az állami ingyenes egészségügyet, fizetni kell az ellátásért”, noha Magyar Péter pártja ismételten jelezte, nincs közük a kormányközeli Indexen megjelent „programhoz”.

A második legaktívabb képviselő a szintén fideszes Fónagy János lett, aki idén 188 alkalommal szólalt fel, 80-nal többször, mint 2024-ben. A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára gyakran kapott kérdéseket a Magyar Nemzeti Bank eltűnt vagyona kapcsán, amelyekre rendre úgy reagált, hogy a nyomozás zajlik.

A bronzérmes Z. Kárpát Dániel lett 101 felszólalással, őt a Mi Hazánk politikusa, Novák Előd követi 91 megszólalással. Orbán Viktor miniszterelnök 68 felszólalással a hetedik helyen végzett.

Idén tizenöt képviselő egyáltalán nem beszélt, köztük a független Hadházy Ákos, aki a 2022-es választások után jelezte, hogy nem kíván részt venni a parlamenti munkában. Az ellenzék részéről Ungár Péter és Oláh Lajos sem szólalt fel. A Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor 2007 óta nem mondott semmit az Országgyűlésben. Legutóbbi alkalommal még ellenzékből beszélt arról, hogy „a demokrácia olyan örök érvényű szerződés, amelyet az ember elsősorban magára nézve tart kötelezőnek, amellyel természetesnek látja az emberi jogok, a szólásszabadság, a szolidaritás, az igazságosság, az igazmondás iránt érzett felelősség ügyeit”.

A kormányoldalról Vitályos Eszter sem szólalt fel az idén, pedig kormányszóvivőként és kommunikációért felelős államtitkárként kulcsszerepet visz. Tizennyolc képviselő mindössze egyszer kért szót, közülük 17-en kormánypártiak, az egyetlen ellenzéki Stummer János a Momentumtól.

A miniszterek közül Rogán Antal két alkalommal szólalt fel, Navracsics Tibor pedig háromszor. Lázár János hatszor beszélt, Nagy István agrárminiszter 19 felszólalással a középmezőnyhöz került. Menczer Tamás kommunikációs igazgató kilenc alkalommal beszélt a parlamentben, hasonló stílusban, mint azon kívül. 

A Fidesz-frakcióvezető Kocsis Máté nyolc alkalommal kért szót 2025-ben. Egyik felszólalásában a kormánytól független sajtót „szolgasajtónak” nevezte, egy másikban pedig arról beszélt, hogy az ellenzék tehetségtelensége miatt a média évekkel ezelőtt átvette a politizálást.

Mihálffy Béla, Homokhátság és Szeged országgyűlési KDNP-s képviselője 4 alkalommal szólalt fel. 

December 5-ig összesen 3322 felszólalást rögzítettek, ami 602-vel több, mint tavaly ilyenkor. Ötvennél több felszólalása mindössze 17 képviselőnek volt, 41-en 10 és 20 alkalom között beszéltek, a legnagyobb csoportot pedig a 10 alatti megszólalók adják, szám szerint 116-an.