Bár a magyar lakosság 60 százaléka szokott kerékpározni, és bár ez a szám jelentős, az utóbbi években néhány százalékkal csökkent a biciklire ülők aránya – derül ki a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Aktív Magyarország támogatásával készült országos reprezentatív kutatásból.

A 3000 fős online felmérést az IDEA Intézet végezte 2025 nyarán, az eredményeket október 8-án mutatták be Budapesten. A felmérés szerint a magyar felnőttek 60 százaléka használ kerékpárt, minden ötödik szinte naponta, és 10 százalék számára ez az elsődleges közlekedési mód. A lakosság 27 százaléka közlekedési célból is rendszeresen biciklizik.

Míg Budapesten a bringások száma növekedett is 2018-hoz képest, a vidéki kerékpárosok száma csökkent igazán nagyot.

A szakértők szerint a kerékpározás visszaesésének fő oka az elmúlt évtized autós boomja lehet. Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint rohamosan nőtt a gépkocsik száma, miközben a tömegközlekedés olcsóbb lett, így sokan a bicikliről autóra vagy buszra–vonatra váltottak.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint is az autózás terjedése magyarázza leginkább, hogy a kerékpározók száma már a 2018-as szint alá csökkent. Molnár Péter, az IDEA Intézet vezető elemzője úgy véli, a járvány idején ugyan ideiglenesen megugrott a kerékpározás, de ahogy visszatért a forgalom, a bringázás ismét veszített a vonzerejéből.

Molnár a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a teljes kutatás 150 oldal terjedelmű, ebből az Így bringázik Magyarország 2025 című kiadvány foglalja össze a legfontosabb adatokat és trendeket. „Sztereotípia, hogy csak a fiatalok kerékpároznak: az 50-es és 60-as korosztályban is magas a biciklizők aránya. A 30-as és 40-es korosztály egy kicsit kevesebbet teker, de ez élethelyzeti sajátosságokkal magyarázható” – ismertetett néhány érdekességet.

A ritkábban bringázó felnőttek többsége – a teljes népesség 16 százaléka – gyakrabban kerékpározna, ha biztonságosabbak lennének a körülmények. A nők 69 százaléka kedvezőbb közlekedési feltételek mellett választaná többször a biciklit. A válaszadók szerint a legnagyobb akadályt a rossz közlekedési kultúra és a balesettől, illetve lopástól való félelem jelenti.

Révész Máriusz úgy fogalmazott: „Hozzám is eljutnak azok a kritikák, miszerint a kerékpározóknak kötelezővé kellene tenni a jogosítványt, de a kutatásból is látszik, hogy a kerékpározók 77 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal, és 70 százalékuk autótulajdonos is. A nemzetközi statisztikák szerint pedig ahol többen kerékpároznak, ott kevesebb a súlyos baleset.” Szerinte ha a közlekedésbiztonságban előrelépést akarunk, növelnünk kell a kerékpározók számát is – természetesen megfelelő képzéssel együtt.

A kerékpárosok átlagosan 11,5 kilométert tekernek naponta, Budapesten ez 13,6 kilométer. A válaszadók közel fele támogatná a forgalomcsökkentő intézkedéseket a gyalogosok és biciklisek védelmében, és a kerékpározók fele szerint az államnak és az önkormányzatoknak több forrást kellene biztosítani a fejlesztésekre.

Kürti Gábor szerint „annyira közel vagyunk Hollandiához, hogy kár lenne veszni hagyni ezt a lehetőséget. Az, hogy a lakosság 60 százaléka valamilyen gyakorisággal kerékpározik, óriási potenciált jelent. Az emberek részéről már megvan a tömegigény a kerékpározásra – most a döntéshozókon a sor, hogy ehhez megteremtsék a feltételeket és a fejlesztéseket.”

A kutatás részletes eredményei és az infografikák a Magyar Kerékpárosklub oldalán érhetők el.