Átlátszó: Közel 1 milliárdot spórolhattak Mezőhegyesen az ingyenes öntözővízzel

A mezőhegyesi ménesbirtok öntözésfejlesztési mintaprogramjának adatai azt mutatják, hogy a rendszer működik, de korlátozottan terjed. Az Átlátszónak nem adtak interjút az érintettek, ezért közérdekű adatigényléssel kérték ki az eredményeket.

„A Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja nemcsak a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is mérföldkőnek számít” – ezt írták 2022 őszén Mezőhegyesről, amikor a Lázár János felügyelte ottani mintaprogram 10 milliárd forintból elkészült.

Az ország keleti részét 2022-ben és 2025-ben is súlyos aszály sújtotta. Az ígért pályázatokból és az ingyen vízből a gazdák keveset profitáltak, fejlesztés nélkül pedig nem tudnak előrelépni. A KSH szerint az öntözött területek nagysága 2022 és 2024 között 133 ezerről 130 ezer hektárra csökkent.

A ménesbirtok kiemelt helyzetben van: a 2024-es beszámolójuk szerint az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a társaságnak elmaradt beruházások pótlására, az oktatás fejlesztésére és a lótenyésztés infrastruktúrájának megerősítésére. Az új öntözőrendszert 2022 októberében adták át. A beruházás 81 új berendezést jelentett 5 171 hektáron, 10,5 milliárd forint összköltséggel, ebből 8,5 milliárdot az állam, 2 milliárdot a gazdaság finanszírozott.

Összesen 65 kilométernyi földalatti vezetéket építettek, mellyel a Maros vizét vezetik el.

Az adatok szerint a vízfelhasználás 4 millió köbméterről 6 millióra nőtt, vagyis másfélszeresére. A terméshozamok is emelkedtek: a napraforgó 28–33, az őszi búza 32–52, a kukorica pedig 42–93 százalékkal haladta meg a megyei átlagot.

Az Átlátszó számításai alapján a többlethozam 2023–2024-ben akár 1 milliárd forinttal is növelhette volna a bevételt. A ménesbirtok tulajdonosa, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány – melynek elnöke Lázár János – válasza szerint viszont ez nem ilyen egyszerű: „Az öntözéses gazdálkodás jelentős többletköltséggel is jár (…) teljesen más vetésforgó, több input anyag, más vetőmag normák (…) többlet szállítási, tisztítási, raktározási költség párosul.”

A gazdaság szerint a beruházás megtérülését eredetileg 10–12 évre tervezték, de az aszályok miatt ez 7–9 évre csökkenthet. Ugyanakkor a piaci kamatok mellett 10 éves megtérüléshez évi 1,3 milliárd, 20 éveshez 800 millió forint nyereség kellene, ami a jelenlegi hozamoknál nem biztosított. A ménesbirtok szerint a program így is mintaszerű: bemutatókon, konferenciákon és egyetemi szakmai kirándulásokon mutatták be az eredményeket, amelyek több gazdaságot is befolyásoltak beruházási döntéseikben.

A vízdíj átvállalása is jelentős segítséget jelentett. 2021-ben 3,9 millió köbméter vízért 237 millió forintot fizettek, köbméterenként 60,8 forintot. 2022-től a kormány átvállalta a költséget,

ami 2024-ig 980 millió forint megtakarítást jelenthetett.

A gazdák költségei 2017-től fokozatosan emelkedtek, mert a vízdíjmentességet kormányrendelettel megszüntették. A lap az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot a konkrét összegekről kérdezte, de nem kaptak választ.

A ménesbirtok energiafogyasztása is jelentős: 2021-ben 169 millió forint volt az áramköltség, ami 2023-ra 1,2 milliárdra nőtt, majd 2024-ben 654 millióra csökkent. A gázköltség 2021-hez képest 2024-re másfélszeresére emelkedett. A gazdaság közölte: évi 4,4 millió kWh áramigényükből 1,3 milliót napelemekkel fedeznek, és a jövőben bővítenék a kapacitást. Az árak azonban a piaci kilengésektől függnek, így a rezsicsökkentés a vállalkozásokra nem vonatkozik, ők a többszörösét fizetik a lakossági díjaknak.

Az energiaárak emelkedése miatt a gazdaság drágábban tud termelni, ami hatással lehet a termékek árára is. Mivel a lakossági árkülönbözetet közpénzből fedezik, végső soron a gazdák és a fogyasztók egyaránt viselik a terheket.