Orbán: Mindenképp átnyomjuk az „átláthatósági” törvényt, ellenkező esetben lúzernek fogunk tűnni

Orbán Viktor miniszterelnök egy tusványosi interjúban világossá tette, hogy a kormány nem tett le az elhíresült „ellehetetlenítési törvény” elfogadásáról, és azt mindenképpen keresztülviszik.

A nyilatkozat, melyet a Magyar Hang vett észre, a Sieci lengyel hetilap főszerkesztőjének adott interjú során hangzott el, amelyben a miniszterelnök többek közt a magyar–lengyel viszonyról, Donald Tusk lengyel kormányfőről és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is beszélt. A beszélgetés mintegy húsz perc után ért el a lényegi részhez, amikor Orbán kijelentette:

„az átláthatósági törvényt mindenképpen át fogják nyomni, mert ellenkező esetben nemcsak a választásokat vesztik el, hanem lúzernek is fognak tűnni”.

Az interjúztató Michał Karnowski aki arra volt kíváncsi, miként lehetne megállítani azt a mechanizmust, amely révén uniós források „rejtett módon jutnak el bizonyos civil szervezetekhez, médiumokhoz”, így befolyásolva a közvéleményt. Orbán válaszában az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségéhez (USAID) köthető ügyeket említette, amelyek szerinte az eddigi legsúlyosabb korrupciós esetek közé tartoznak.

A miniszterelnök szerint ha Brüsszel civil szervezeteket támogat pénzügyileg, hogy befolyásolják szuverén országok politikáját, az korrupciónak minősül, amit megfelelő jogi eszközökkel kell kezelni. Kijelentette, hogy ezeket a pénzcsatornákat meg kell szüntetni, és felidézte, hogy jelenleg is van a parlament előtt egy törvényjavaslat, amely a civil szervezetek külföldi finanszírozásának szabályozásáról szól. Hozzátette: „ha valaki politikával foglalkozik, az ne kaphasson pénzt külföldről akkor sem, ha civil szervezetnek hívják”.

„Magyarországon meg fogjuk alkotni ezt a törvényt, ami Brüsszelben alighanem vitákat fog kiváltani, de ettől még biztosan meg fogjuk tenni” – jelentette ki Orbán. Állítása szerint a Fidesz által alapított Patrióták nevű európai pártcsalád tárta fel, mely országokban hogyan avatkozott be Brüsszel, kiket vásároltak meg, és mennyiért. Úgy véli, ezeket az adatokat nyilvánosságra kell hozni, különben politikai hátrányba kerülnek.

A lengyel újságíró felvetette, hogy Varsóban sokan úgy látják: a magyar törvényjavaslat az orosz ügynöktörvény mintájára készült. Orbán erre azt válaszolta, hogy ez csupán „trükk”, és a magyar változat sokkal inkább az amerikai FARA-törvényhez hasonlít. Ez utóbbira korábban is hivatkozott a kormány, bár szakértők szerint a magyar javaslat inkább az orosz modellt követi. A FARA szerint ugyanis a külföldi finanszírozás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valakit „külföldi ügynökként” kezeljenek, és nem is tilt konkrét tevékenységeket.

„Magyarországon a vitákat elnézve egy nagyon egyszerű megoldás felé haladunk. Azokra a civil szervezetekre, amelyek politikai tevékenységet folytatnak, ugyanazok a szabályozások fognak vonatkozni, mint a politikai pártokra” – mondta végül Orbán.

Egyelőre nem világos, hogy a kormány mennyiben módosítaná az eredetileg májusban benyújtott javaslatot, amelyet azóta elnapoltak. Az viszont újdonság, hogy Orbán nyíltan elköteleződött a törvény elfogadása mellett, miközben június közepén Magyar Levente még úgy fogalmazott, nem biztos, hogy a javaslat valaha a parlament elé kerül. Igaz, a kormány több hasonló ügyben is visszakozni kényszerült: a USAID elleni fellépés elakadt, és a Pride betiltása sem valósult meg, noha Lázár János korábban azt mondta, „hülyét csinálnak magukból”, ha hoznak egy törvényt, amit aztán nem tartatnak be.