Betiltották az állatokkal koldulást, de mi lesz azokkal a hajléktalanokkal, akik rendesen gondoskodnak a kutyájukról?

A múlt héten elfogadott új állatvédelmi törvény értelmében már tilos a „kutyával koldulás”. A döntést az állatkínzás, a „koldusmaffia” visszaszorítása érdekében hozták meg, miután Budapesten rendszeresen problémát okoztak Athos és Hátán, két bernáthegyi kéregető gazdái. 

„Rengeteg [üzenetet] kaptak állatvédő szervezetek, hogy van egy román koldusmaffia, ami az Örs vezér terén, a Vörösmarty téren, a Deák téren, a Keletiben, mindenhol ott volt ezekkel a kutyákkal. Az volt a lényeg, hogy odamentél, simogattál, iszonyú pénzt kerestek ebből” – mondta egy állatvédő az RTL-nek. 

A férfi február végén véletlenül látta meg őket, majd utánuk eredt a Keletinél. Mint kiderült, egy furgonban tartották a két bernáthegyit, egy pincsit és egy csau-csaut. Ahogy beültek a kocsiba, a férfi egyből hívta a rendőröket. A hatóságok és az állatvédők azután elvitték a kutyákat, a gazdáik pénzbírságot kaptak, és eltiltották őket az állattartástól. 

A Szurkolók az Állatokért már évek óta küzd azért, hogy büntessék azt, ha valaki kutyával kéreget. Múlt héten aztán elfogadtak egy törvényt, amelynek értelmében az állatokkal koldulás szabálysértés, és 50 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, az állat pedig elkobozható.

Gyerekeket felhasználni a kéregetésre már eddig is tilos volt, jegyezte meg Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos, hozzátéve, egyre gyakoribbá vált, hogy a koldusok társállatokkal próbálnak hatni a járókelők érzelmeire, így pénzt kicsalva tőlük. „Tizenkét órát ül ott egy állat 40 fokban, étlen-szomjan, nincsen lemozgatva, semmilyen állatjóléti követelménynek nem felel meg.”

Az Utcáról Lakásba Egyesület azonban attól tart, így nemcsak azokat fogják büntetni, akik kihasználják az állataikat, hanem azokat is, akik magukkal viszik házi kedvencüket, mert nincs hol elhelyezni őket. Úgy gondolják, az állatkínzást valóban büntetni kell, de szerintük rossz szociális körülmények között is lehet állatot tartani. Nem is beszélve arról, hogy a kutyák érzelmi támaszt tudnak adni a nehéz helyzetben élőknek, ők az „utolsó szalmaszál a normalitáshoz”.

„Sétálunk, de sántít a lába, ezért meg szoktunk állni pihenni. Amit mi csinálunk, az nem kínzás. Mi ketten vagyunk egyek” – mondta az RTL-nek egy férfi, aki évek óta az utcán él a kutyájával együtt. 

Akik azonban már nem tudnak gondoskodni az állatról, annak az egyesület erőforrásaihoz mérten segít. „A gazda nagyon hosszú ideig volt kórházban, és mire kijött, elvesztette a lakást” – mesélte a szervezet tagja, hogy hogyan került hozzájuk az egyik kutya. Egy másik esetben nemcsak az állatokat, hanem a gazdáikat is befogadták, hogy ne kelljen az utcán élniük, amíg megoldást nem találnak. 

Az állatvédelemért felelős kormánybiztos tisztázta, együttműködnének a civilekkel és a hajléktalanszállókkal is azért, hogy mindenkinek lehessen társállata, amennyiben felelősen gondoskodik róla. Mint mondta, sok helyen már ki vannak alakítva kennelek az állatok számára. 

„Ha egy hajléktalan odamegy hozzád, nem fogsz fel sokat az élettörténetéből, mert nehéz befogadni. De azt mindig hallod, hogy »bocsánat, hogy húzom az idődet, ne haragudj, hogy megint kéregetek«. Ez az, ami leginkább megmarad, pedig amit elmond az életéről, az sokkal fontosabb” – mondta korábban a Szegedernek egy hallgató, aki részt vett a dizájn- és művészetmenedzsment szak és a rajz-művészettörténet tanszék közös projektjében, amelyben egy szociális fanzine-t készítettek.

A kiadvány témái között szerepelt a háború és a szegénység, a környezetszennyezés és a külföldi hallgatók helyzete, de előkerült a hajléktalanság is. Egy rajz erejéig megjelent az a férfi is, akit a kutyájával annyiszor láthattunk már az utcán, hogy szinte már „városképi jelentőségűvé vált”. Vajon ő is bírságot kap majd?