100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

A Művészetek Völgye már évtizedek óta a hazai kulturális élet különleges eseménye. A fesztivál egyik fő vonzereje a programok sokszínűsége, a programfüzet lapjain minden évben egymást érik a neves zenekarok koncertjei, az irodalmi beszélgetések, a kézműves foglalkozások és a színházi produkciók.

Nem lesz ez másként idén sem július 18. és 27. között, a több mint háromezer különféle lehetőségben mindenki találhat kedvérevalót. De a Kapolcs–Vigántpetend–Taliándörögd faluhármas olyan dolgokat is rejt, amiket semmilyen térkép vagy program sem jegyez, mégis annyira részei a völgyes élménynek, mint a dedikált ütemtervben foglaltak.

Itt valóban lehet spontánnak lenni

Az egyik legkülönlegesebb dolog, ami garantáltan nem szerepel a hivatalos ajánlóban, az maga a spontaneitás. Ez minden fesztiválozó sajátja, de másoktól is kölcsön lehet kérni, vagy elég csak hagyni magunkat elveszni, és elindulni esténként a számunkra kedves hangok irányába. Könnyen elképzelhető, hogy egyszer csak egy random kertben találjuk magunkat egy rögtönzött jam session közepén, ahol különböző korú, nemű és stílusú emberek közösen zenélnek. Nincs műsorvezető, nincs kezdési idő, csak zene és kapcsolódás, ilyen pillanatokból születnek a legmaradandóbb emlékek.

Természet ölében

A természet is saját programot kínál, amely csendes, mégis mély élményt nyújt. A fesztivál helyszíne több Balaton-felvidéki falut foglal magába, így akár váltogatva is élvezhetjük Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend festői környezetét. A táj és annak kellékei, a szőlőültetvények, az erdők, szántók és patakok mind hozzájárulnak a különleges atmoszférához.

Egy reggeli túra a környező dombok között, amikor a falu még alszik, de a madarak már nem, vagy egy délutáni sziesztázás a patak partján, egyaránt kivételes kikapcsolódásokra adnak esélyt: a lábad a vízben, a kezedben egy könyv, körülötted meg a zsizsegő élet. Ez nem szerepel semmilyen térképen, mégis a Völgy egyik legnagyobb ajándékával szolgál: a lelassulás lehetőségével.

Templomrom a kert végében

Míg Kapolcson a felfelé, a dombokra vezető ösvények vége jutalmaz szép kilátással, Taliándörögdön elég csak simán vízszintesen menni, hogy a XIV. század végén, Szent András tiszteletére építtetett templom romjaihoz érjünk. A hatalmas kőmaradványok tövében üldögélni egy üveg borral, társaságban vagy akár egyedül is megér egy délutánt, a felsztivál tíz napja bőven ad magából annyit, hogy ilyesmire is maradjon idő. Ezekkel a lehetőségekkel a programfüzet szorításából is könnyű kiszakadni, hogy egy kicsit a borítón kívül élve merítsünk erőt az adott estéhez.

Fotó: Bálint András / Szegeder

De a térség a fesztiválon túl is érdekes, ha nagyobb túrára nevezünk be, akkor a taliándörögdi Interszputnyik Űrtávközlési Földi Állomás, a közeli öreg kőbánya, vagy a szentbékkállai kőtenger is ideális célpontok.

Az a beszélgetés

Ahogy jó néha egyedül, csak szemlélőként jelen lenni a zsongásban, úgy a találkozásokban történő énvesztésekre is ideális helyszín a Völgy. Egy közös reggeli kávézás egy addig ismeretlen sátorszomszéddal, egy esti társasozás a szalmabálák között, vagy az a beszélgetés, ami hajnalig tart egy fröccs mellett, örök élmény maradhat. Talán itt a legkönnyebb a világon a kapcsolódás is, aminek ideális helyszíne lehet akár a Cili néni kocsmájának udvara is, de ugyanúgy működik ez a tömött Csigabuszon vagy a vigándpetendi szőttesmúzeumban.

Ha a programfüzet alapján mérjük fel a Völgyet, nem maradunk le semmiről. Viszont ha néha otthon hagyjuk a kisokost, és csak úgy, élünk bele a fesztiválba, többet is kapunk. Nem véletlenül nyilatkoztunk 2022-ben úgy a Völgyről, mintha egy open-world számítógépes szerepjáték lenne, hiszen itt csak a főprogramokra támaszkodva könnyen érezhetjük úgy, hogy mennyi minden kimarad. A programfüzet jó, mert kiválóan összegzi a hivatalos lehetőségek mennyiségét és sokszínűségét, viszont legalább ugyanennyi dolog van azon túl is, amit mindenki magának rakhat össze.

A Szegedernél már-már hagyomány, hogy a Művészetek Völgye idejére szerkesztőségünket Kapolcsra helyezzük, aztán az ott szerzett élményekből cikkek születnek: így lehetett a Völgy három éve a már említett számítógépes játék, de így lett 2023-ban üst, amiben fortyogtunk, 2024-ben pedig egy olyan dolog, amiért érdemes élni.

Ez a cikk a Művészetek Völgye és a Szegeder közti együttműködés keretében jelent meg. A cikk megjelenését a Művészetek Völgye fesztivál támogatta. Jegyek az idei fesztiválra itt érhetők el.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…